2017. április 18.

Új iroda!!!..nem volt egyszerű, de megtaláltuk... (werkfotók)

Hónapok óta tartó keresgélés után végre megtaláltuk a nekünk tökéletesen megfelelő irodát. 
Batu-Weinber Anitával már igencsak hosszú közös múltunk van, de most hozzánk csatlakozott Klucsik-Lengyel Orsi és Lukács Juli, két tehetséges fiatal lakberendező, így négyen költözünk. 
Bár nem vagyunk egy cég, külön futó projektjeink vannak, de a közös iroda  - terveink szerint -  kicsit megváltoztatja a munkamódszereinket, így több lehetőség lesz az inspiráló "együtt gondolkodásra".
Az iroda megtalálása nem volt egyszerű, konkrét elképzeléseink voltak. Régi polgári lakást akartunk, egy bizonyos, igencsak körbehatárolt területen, kellemes házban, bútorozatlanul, de tiszta fehér falakkal, ésszerű költségekkel és nyitott, az ötleteinknek teret adó tulajdonossal....talán nem meglepő, hogy ezen elvárásokkal a keresgélés hónapokig tartott...
De most itt van!! Így a húsvéti ünnepek alatt, nem igazán lógattuk a lábunkat. Természetesen volt sonka, nyúl keresés és minden ami ezzel az ünneppel jár, de mindezek mellett teljes lelkesedéssel zajlott és még mindig zajlik az iroda kialakítása...
Olyan szerencsénk volt, hogy a lakás tulajdonosa, miután megnézte referencia munkáinkat, tökéletesen ránk bízott mindent. Szabad kezet kaptunk minden festés ötletünkre, fúrásra faragásra...ezúton is nagyon köszönjük a bizalmat!!
Úgyhogy festettünk, lámpát szereltünk és folyamatosan hordjuk a bútorokat, kiegészítőket a lakásba. Még nagyon az elején tartunk, de már talán kezd körvonalazódni a hangulat....
Tökéletes beosztás egy irodának, ha a hallból nyílik minden helyiség...na de 7db ajtó és egy óriás radiátor egy picit soknak tűnt egy 20 m2-es térben...Megoldás?? Feketére festett lábazat körbefuttatva, falon, ajtón és radiátoron....Ajtóval szabdalt falak eltüntetve... és láttok valahol radiátort????? :)..(falfesték Trilak szuper Héra, ajtók Unitop)

Amíg fő a sonka, pikk-pakk teker az ember egy lámpabúrát, tölgy élzáró furnérból... A nappalinkban is ilyen van, így és így készült...de szerintem ez jobb lett.. :)
Juli és Orsi szobája kék "kapuszerű" festést kapott..csillárjuk még félkész, de csak annyit mondok, hogy a most - csöppet sem látványos - fityegő foglalatok, kapnak még egy óriás arany gyűrű kiegészítést....remélem mindenki kellően felcsigázódott, úgyhogy kénytelenek lesztek olvasni a következő posztokat... :)
Amire hihetetlenül büszke vagyok, az a mi szobánk lámpája...
Természetesen az embernek jól kell választani férjet és kolléganőt.....nem könnyű megbirkózni azzal a 20-25 méter vezetékkel, úgy hogy a végeredmény még látványos is legyen...




Ha nem lehet fekete szemescsavart kapni, nincs más megoldás, mint egyenként cöncögve lefestegetni... azért néha elvetjük a sulykot.. :)
A nagy DIY könyv remélem mindenkinek megvan!! Nem csak jó ötleteket kaphattok, de szerelési segédeszköznek is remek...
Itt még kicsit kétséges volt, hogy Vidi vajon azután is tud-e majd így mosolyogni, hogy a kanapé felkerült a negyedik emeletre...

 ..és bármily meglepő, tudott... Bár időközben Bálint is befutott, így ketten küzdöttek meg - a nem könnyű - feladattal... Igazán nagyon hálásak vagyunk és ezúton is nagyon köszönjük!!!!!
Tehát folyik a berendezkedés és tényleg szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy olyan férjek/barátok/mesteremberek/kolléganők jöttek össze, akik lelkesen vesznek részt minden őrültségben!!! A további eredményekről még olvashattok majd... Mivel elsődlegesen megrendelőink igényei a legelsők, a rengeteg futó projekt mellett az irodaberendezés valószínűleg nem lesz egy gyors menet...Így hosszan elnyúló rendezkedésre készüljetek, reményeim szerint több poszttal arról, hogy hogyan is állunk...

 fotó Wein Krisztina

2017. április 12.

Itt a tavasz, jön a Húsvét..tuti szükségetek lesz vázákra...

Tele a lakás vágott virágokkal, mivel én is NY. is minden egyes vásárláskor összeszed néhány csokor tulipánt a napi tej/kenyér mellé...
Hiába tavasz van és ezt igyekszünk becsempészni a lakásba is..
Vázából viszont nem állunk túl jól, úgyhogy kifejezetten jól jött, hogy a most megjelent Kiskegyed Otthona tavaszi anyagához vázákat készítettem..
Kicsit inspirálódtam az Ikea új kollekciójából, feltúrtam a pincét egy lámpaernyő vázért és betértem az első utamba kerülő barkácsáruházba egy sima fehér műanyag kaspóért...
Hogy pontosan hogyan készült elolvashatjátok az újságban...

És az a csipetnyi titok!!!!....ahhoz, hogy óriási csokornak tűnjön amit a vázába tesztek, nem kell más, minthogy egy festéklehúzó rácsot méretre vágtok és beleillesztitek a kaspóba...így a szálak egyenesen állnak, a rács eltartja egymástól őket és kétszer annyinak tűnnek, mint valójában...

fotók: RingierAxelSprineger/KKO/Wein Krisztina

2017. március 20.

Térelválasztó..."úri huncutság" vagy izgalmas belsőépítészeti elem???

Talán nem meglepő, hogy én egyáltalán nem tartom "úri huncutságnak" sokkal inkább egy olyan belsőépítészeti elemnek, ami a kevésbé jó adottságú tereknek is egyfajta karaktert ad és megváltoztatja a térérzetet...
Most nem azokról a darabokról beszélek, amik polcosak vagy tároló funkciójuk van, vagy van valami értelme... :)))), hanem azokról a "semmiségekről", ami se nem tárol, se nem takar, hanem egyszerűen "csak" gyönyörű....
Persze mondhatjátok, ahhoz, hogy egy teret valamivel elválasszunk ahhoz nem árt, ha van tér...de ez nem feltétlenül igaz...
Én vallom, hogy nem csak óriás terekben lehet térelválasztót alkalmazni. Kis, egyterű lakásoknál például nagyon stílusosan és szépen tudjuk a funkciókat kijelölni úgy, hogy mégsem nyomjuk össze. 
Az előző posztban láthattátok is, hogy akár ipari hangulatú fal, akár függőlegesen álló bontott gerendák, nem kell nekik  több száz négyzetméter, hatvan négyzetméteren is tökéletesen működnek...
Anitával (Batu - Weinber Anita) az egyik most futó projektünk ugyan nem tartozik a kis lakás kategóriába, szokásosan egy nagyméretű polgári lakás. A funkciókat igencsak átvariáltuk, de ahhoz, hogy  minden megrendelői igénynek megfeleljen, csak úgy lehetett kialakítani a helyiségeket, hogy a fürdőszoba viszonylag hosszú, ám igencsak keskeny lett.
..és akkor jött a térelválasztó ötlete..
Kellett valami ami két részre osztja a hosszú helyiséget, hogy az arányai javuljanak. Ez a valami azonban nem lehetett a szerelmetes ipari falunk, hisz egy glamúr hangulatú fürdőben nem igazán stílusos....
Átláthatónak kellett lennie, hogy ne nyomja össze a teret...és teljesen áttörtnek is kellett lennie, hogy a fényt ne fogja le.. és könnyednek is kellett lennie, hogy elegáns legyen...és látványosnak is kellett lennie, hogy még nagvonalúbbá tegye a fürdőt....  
...és akkor fogtuk magunkat, kitaláltuk, megrajzoltuk, legyártattuk és most szerelik be éppen, ahogy láthatjátok elég sok ember érdeklődésétől övezve... :)

Igen, tudjuk...a csillárok nagyon alacsonyan vannak...már húzzák is feljebb.. :)


A teljes lakás még igencsak készülőben, de ígérem ahogy kész, jön a poszt.

.....és hogy a térelválasztók milyenek is lehetnek még? ..Hát nagyon sokfélék :)...érdemes észben tartani őket, akár kicsi, akár nagy lakásban laktok....jól jöhetnek még, ha éppen lakás átalakításon gondolkodtok...
forrás
itt, itt, itt, itt, itt, itt,
pinterest

fotó Wein Krisztina

2017. február 20.

Egy kis lakás előzetes...előtte fotókkal

Néhány lakásnál - azoknál, amik a kedvenceim közé tartoznak - elképesztően türelmetlen tudok lenni.. Egyszerűen nem bírom kivárni, amíg profi módon, rendesen stylingolva befotózásra kerül. Most is így vagyok vele. Még javában tart a beköltözés, szinte nincsenek is a helyükön a tárgyak, a képek, stylingról meg ne is beszéljünk. 
Amikor felmentem, egyáltalán nem terveztem, hogy a fotókat fel fogom tenni a blogra, gondoltam majd szépen kivárom, amíg rendesen elkészül...
Hát nem ez történt..Úgy ítéltem meg, hogy már mostani állapotában is kellően izgalmas ahhoz, hogy megosszam Veletek. Annyira szeretem, amikor a terek és a teljesen "össze-visszának" tűnő tárgyak, egyszer csak úgy állnak össze, ahogy az már a kezdet kezdetén a fejemben ott volt. Van itt Ikea, egyedileg gyártatott, netről vásárolt új és használt, de még régi bérház udvarán talált cucc is... A lakás kedvenc darabját, a kis retro komódot pedig Merci és Ancsa túrta ki.....Hihetetlenül jó szemük van ahhoz, hogy megtalálják "A" kincseket!! Ezúton is nagyon köszönöm! :)
A lakás terveit már láthattátok (itt)..és  most itt tartunk...

..és innen indultunk..

 
 
Természetesen a lyukba még bekerül egy hűtőszekrény. Terveim szerint  egyszerű fehér, de az alsó részét, a pult vonalával  egy magasságig, feketére festjük, hogy harmonikusan "beleolvadjon " a konyhabútorba...
Nagyon szépnek találom, ahogy az egyszerű Ikea fogantyúk tükröződnek a fekete, magasfényű konyhaajtók felületén. Az pedig, hogy nem vízszintesen, hanem függőlegesen kerültek felrakásra, még izgalmasabbá tette.
 

2017. február 9.

Mit főzzek????....nézzük, mi van itthon...

Bár a cím - tudom - megtévesztő lehet,  de én tényleg valami hasonló módon állok hozzá a tárgykészítésnek. A meglévő, otthon hányódó "dolgok" egy darabig csak úgy elvannak, aztán egyszer csak jön az isteni szikra és meglátom bennük, hogy valójában mire is lehetne őket használni. 
Kevésbé tudnak inspirálni azok az alapanyagok amiket azért gyártanak, hogy aztán barkácskodjunk vele... Mondjuk ennek a hozzáállásnak hátulütője, hogy az ember elkezd "mindengyűjtő" lenni. Ehhez viszont a tárolókapacitás és egy roppant nyitott (kicsit az őrülettel megfertőzött) család elengedhetetlen... az előbbivel kevésbé, de az utóbbival nagyon jól állok...
Azt hiszem abban is igen szerencsés vagyok, hogy a Kiskegyed Otthonában rendszeres rovatom jelenik meg, így mindig van ami "rákényszerít", hogy kicsit kézműveskedjek és ne hagyjam, hogy a fejemre nőtt tennivalók és a sok lakberendezős munka miatt háttérbe szoruljon az, ami igazából kikapcsol.  Merthogy mindannyian hajlamosak vagyunk elhanyagolni hobbijainkat a mindennapi rohanásban....
Pedig ebben a borzalmasan hosszúra nyúlt télben még inkább szükség van olyan tevékenységekre, amik kicsit felráznak...legalább is nekem egészen biztosan!!!
A most megjelent számban nyomon követhetitek, hogy mit "láttam bele" (és főleg,  hogy hogyan...!!) egy zöldséges ládába, négy bútorlábba vagy egy tortadobozba...
Előtte:

és a tortadoboz átváltozása...
 
fotók: RingierAxelSprineger/KKO/Wein Krisztina