2016. március 31.

Az a régen várt loft lakás....

Talán emlékeztek arra a mini "loftra" aminek munkaközi fotóit már láttátok. (Tudom, ott a végeredménnyel adós vagyok, de nem jutottam el lefotózni...de ami késik, nem múlik!!! Ígérem!!)
Most viszont egy IGAZI loft került az utamba. Olyan szerencsés vagyok, hogy egy ilyen lakás térszervezéséhez kérték a segítségemet!! Kicsit szokatlan, hogy lakberendezőként valójában kizárólag belsőépítész feladattal bíztak meg..
Nem mintha ez a feladat nem lenne jelen szinte minden megbízásnál, de olyan, hogy csak ez a rész amivel foglalkoznom kell, na ilyen még nem volt.
Örülök, mert ezt a részt szeretem legjobban a munkámban. A terek kapcsolódása, új funkciók kialakítása, átszervezése...stb. Ez az alap, ez határozza meg az egészet.
Persze egyáltalán nem kizárt, hogy azért bele fogok okoskodni a továbbiakba is...de azt majd meglátjuk..
A kiinduló állapotok:
(jó tudom, azt füllentettem, hogy igazi loft...belátom, ha szigorúan vesszük, akkor ez nem egy régi ipari épület, hisz eleve lakásnak épült, - de legyünk kicsit megengedőek - a stílusjegyek alapján azért mégiscsak nevezhetjük loftnak...ugye????... és hát a funkciók igencsak kialakításra várnak...)

 
  
  

 Egyeztetjük a vázlatokat....Annyira helyes az a kivitelező, aki "kiállítást" rendez a látványvázlatokból és nem csak a száraz alaprajzokat vizslatja...


..és ez a kép egyszerűen nem megy ki a fejemből.....:)

2016. március 16.

Klasszikus(nak tűnő) iroda - befejező rész...

Igencsak régóta tartozom Nektek ezzel a befejező poszttal az irodáról, amit Batu-Weinber Anitával alakítottunk ki. Egyes részekről már több részletben olvashattatok a blogon ( itt,) de szerintem ezek a képek azok, amik mindenkit meg fognak győzni arról, hogy miért is választotta ez a nagy múltú, patinás cég éppen ezt a lakást arra, hogy kialakítsa új székhelyét.
Az eredeti formájában megmaradt gipszstukkó, a kandalló, a nyílászárók és a hangulat minket is lenyűgözött. Ezek az alapok és a cég néhány saját tulajdonú festménye, bútora, kiegészítője abszolút  klasszikus irányt képvisel. A cégvezetés igénye is inkább ebbe az irányba mutatott, így igencsak büszkék vagyunk arra, hogy sikerült őket meggyőzni arról, hogy próbáljuk meg keverni a múltat és a jelent. Belsőépítészeti feladataink is voltak, hisz úgy kellett új funkciójú helyiségeket létrehoznunk, hogy a végeredmény ne legyen amolyan tipikus "leválasztott lakás" hangulatú.
A konyha/télikert rész mai stílust képvisel, a fürdőszobában már inkább megjelennek a klasszikus elemek, de a tárgyaló, a főnöki szoba és annak fogadó része, valamint az előszoba, ezek azok a részek, ahol leginkább megjelenik a múlt. Ennek ellenére - vagy inkább emellett -  azért mindenhova igyekeztünk becsempészni valamit, amitől ezek a terek új életre kelnek....


A tárgyaló asztal elég nagy kihívás volt. Két, majd 3 méter hosszú asztalra volt szükség, ami szükség esetén külön-külön is használható, de az esetek többségében egy asztalként funkcionál.
Olyan egyszerű, letisztult formájú bútort szerettünk volna, amiben valamilyen módon megjelenik az a fajta mívesség, ami a lakás egészét jellemzi. Végül az asztallap megmunkálása volt az ami megoldotta a problémát. A dió furnér lapokat úgy forgattuk, hogy erezetük ismétlődő mintává álljon össze, így a két asztal csatlakozása szinte "láthatatlan".
Mi megterveztük, de ahhoz, hogy ez meg is valósulhasson szükségünk volt Szmola Norbertra, aki a századelő asztalosmestereit idéző minőségben le is gyártotta...

 
 
 
Fotók Wein Krisztina

2016. február 23.

Lámpa, amit egy konténer tetjéről kukáztam vissza

A lakások bontásánál hihetetlen nyomás alatt vagyok. Időnként igencsak vissza kell fognom magam, hogy ne kukázzak össze egy csomó "valamire csak jó lesz" tárgyat.
Most nem sikerült .... Ez a fali lámpa eredetileg egy nagyon lepusztult konyha falát ékesítette. Első látásra nem tűnt nagyon csinosnak, a környezete sem volt valami felemelő látvány és a ráragasztott kínai írásjel matricák még kevésbé tették vonzóvá...
Azért hazahoztam, leszedtem a matricákat, kicsit megcsiszoltam, festettem és kicseréltem a kábelt Tilka textil kábelre.
Most a nappalinkban lehet alatta olvasgatni...szerintem nem volt rossz döntés, hogy visszaloptam a konténer tetjéről... vagy???

Eredetileg ő volt az...

Ha a képek alapján nem egyértelmű, hogy mi történt, a részleteket elolvashatjátok a nemrég megjelent Kiskegyed Otthonában.







fotók RingierAxelSpringer/KKO/Wein Krisztina

2016. február 14.

Egy lépcsőház, ami igencsak magasra teszi a mércét...

Egy új munka felmérése mindig izgalmas, de olyan még nem fordult elő velem, hogy magában a lépcsőházban szinte több időt töltök el, mint a lakásban amit át kell alakítani.
Amikor meghallottam a címet, tényleg izgatott lettem, mert rájöttem, hogy képről már ismerem ezt a házat. Kedvenc célpontja különböző bauhaus tematikájú városi sétáknak és egy csomó blog foglalkozott vele. (varosban.blog.hu , kep-ter.blogspot.hu , epitészforum.hu.... )
Én nem írnám le az épület történetét, a tervezők munkásságát és a házhoz kapcsolódó sztorikat, hisz sokan mások már megtették előttem (érdemes elolvasgatni őket!!) Annyit azért megemlítenék, hogy a jellegzetes kék burkolat, ami nem más mint egy textilszövetre vulkanizált műanyag (magyar találmány volt, de  sajnos nem találtam róla több információt...) máig megmaradt eredeti formájában!
(update: szerencsére az olvasóim tájékozottabbak mint én, úgyhogy tőlük kaptam információt... Nagyon köszönöm!! itt többet olvashattok a kék padlóról..)
A képek magukért beszélnek. Sajnos én voltam annyira szerencsétlen, hogy a nagy "nyálcsorgatás" és ámuldozás közepette nem fotóztam.....?????? ...hihetetlen bírok lenni!!!!....így a képeket másoktól nyúltam... de rengeteg olyan részlete van a térnek, amiről nincs fotó, így szerintem Nektek is érdemes ellátogatni ebbe a házba, akár valamelyik városi séta keretében.

Nekem már nincs más dolgom, minthogy a látványilag és műszakilag igencsak lelakott lakást a lépcsőház megjelenéséhez méltó külsővel ruházzam fel...igyekszem, igyekszem!!! :)



A lakás jelenleg így néz ki, de reményeim szerint néhány hónap és egészen más lesz a kép....
fotó Wein Krisztina

lépcsőház fotók forrása: kep-ter.blogspot.hu , varosban.blog.hu


2016. február 7.

Fürdőszoba előtte - utána....klasszikus(nak tűnő) iroda 3.,

Itt és itt már olvashattatok az előzményekről, hogyan alakítottunk át Batu-Weinber Anitával egy klasszikus polgári lakást, egy nagy múltú cég irodájával.
Természetesen a fürdő is egészen megváltozott. Annak ellenére, hogy különösebben nem változtattunk az eredeti funkciókon, egyedül a kádat szedtük ki, helyére épített zuhanyfülke került. Tökéletes példa arra, hogy micsoda változásokat eredményezhet a szaniterek, csaptelepek, burkolatok cseréje és néhány hangsúlyos látványelem elhelyezése egy helyiségben.
Hihetetlen nagy segítségünkre volt, hogy a Mediterrán Kerámia Fürdőszobaszalon (ahonnan az egész lakás hidegburkolatait rendeltük) új szolgáltatással bővítette kínálatát. Bármilyen anyagra, bármilyen képet tudnak nyomni, tökéletes technikával, amit aztán akár hidegburkolatként is fel lehet használni. Egy ilyen kép került a zuhanyfülke falára. Nekünk nem volt más dolgunk, mint kiválasztani a képet, ők legyártották, felragasztották...mi pedig gyönyörködtünk...
(a fotók minőségért elnézést...még gyakorolnom kell a fotózást természetes fény nélkül...)

 Az Ikea Ragrund törölközőtartó széke, formájában tökéletes volt. Viszont natúr fa színben sehogy sem illeszkedett az eredetileg elképzelt art deco hangulatú térbe.... hát arany festést kapott...így már elégedettek voltunk vele...



Első megközelítésben ez a hangulat jutott eszünkbe...
Nagyságrendileg meg is valósult.... bár a neten megtalált asztalka végül fekete festést kapott, így jobban bírja a fürdőszobai megpróbáltatásokat.
(a zuhanyfülke falára eredetileg egy korabeli, kicsit lazább, "ledérebb" fotót szántunk, de végül meghajoltunk a megrendelő akarata előtt....:)

fotók Wein Krisztina

2016. január 27.

Ajándék fények...nincs mese, a tavasznak jönnie kell!!!!

Gondolom mindenki ismeri Merci és Ancsa blogját, hisz aki kicsit érdeklődik a lakberendezés iránt, annak alapmű. Hihetetlen mennyiségben ontják a jobbnál jobb ötleteket, mindezt elképesztően jó fotókkal. Én is rendszeresen elidőzöm náluk...most már nem csak virtuálisan...
A könyv kapcsán személyesen is megismerkedtünk  és mondhatom egyáltalán nem okoztak csalódást, sőt... Kedvességük, humoruk, közvetlenségük....na jó, nem spilázom túl, egyszerűen jó fejek...
Már rég, több fotójukon feltűnt nekem az általuk forgalmazott izzósor, aminek megjelenése merőben eltér az eddig látott hasonló cuccoktól...fájt rá a fogam, nna...
Úgy éreztem, hogy Leányfalun, a teraszon, ez lesz a tökéletes megoldás a hangulatteremtésre. Kettőt sem pillantottam és a csajok jóvoltából máris lett nekem ilyenem...mit is mondhatnék??? :) Nagyon köszönöm Nekik!!!!!!!!!

Pillanatnyilag egyszerűen felbiggyeztettem az oszlopaim egyikére a sok ezmegaz közé, de olyan sok inspiráló képet láttam Mercinél és Ancsánál, hogy inkább keresek neki egy méltóbb helyet addig is, amíg végre megjön a tavasz és elfoglalhatja végleges helyét Leányfalun...



...ők valahogy így használják beltérben... (a képeket innen nyúltam, de ez korántsem az összes ötletük, amit érdemes végigbogarászni )



Én ide szánom...
vagy a veteményeshez a sufni mellé?????
almfa????
vagy legyen a házban????
 

..na jó, befejezem...tényleg jöjjön már az a tavasz!!!!!!

fotók Darabos György, Balogh Orsi/Pin Magazin