2014. október 29.

Bicikligumi bortartó...most mozgóképen is...

Van akinek ismerősnek tűnhet a bortartó, de filmen még biztos, hogy nem láttátok...most itt a lehetőség!:).....
A Praktiker és a Kiskegyed nyereményjátékot hirdetett. Különböző nyereményeket helyeztek kilátásba, ha elkülditek nekik saját készítésű tárgyatok fotóját és fázisképeket a készítésről. (bővebben itt és itt )
Egy kis kedvcsinálónak készült négy kisfilm négy különböző tárgyam elkészítéséről.
Az elsőt megosztanám Veletek, hátha kedvet kaptok a barkácsolásra....
Ő a végeredmény:

 ..és így készült...
(...azért szinkronszínészi karrieremet nem biztos, hogy a továbbiakban erőltetném...:)

 


2014. október 16.

Függöny festés, kizárólag erős idegzetűeknek!!!


Nem, nem tréfálok...valóban kicsit megviselt a hétvégi függönyfestés...Bevallom, nem igazán vagyok gyakorlott textilfestésben és a hozzám hasonlóknak csak ajánlani tudom, hogy ne egy 3 méteres anyagdarab legyen az első amivel próbálkoznak. Jó, nyilván az sem könnyíti meg a helyzetet, ha egy fehér lepedővászonnak grafit színűre szeretnénk festeni az alját, hisz a véletlenül felfröccsenő festékcseppek elképesztő rondán bepöttyözhetik az amúgy hófehérnek szánt részt is...(más kérdés, ha lazán pöttyözni szeretnénk, de itt most nem ez volt a cél...)
Szerencse, hogy hétvégén szinte nyári idő volt, mert ez a művelet (szerintem) kizárólag kertben végezhető. Valószínűleg, ha kisebb darabokkal kezdi valaki (párnahuzat, valamilyen ruhanemű..stb.) akkor lakásban is lehet próbálkozni, de én hajlamos vagyok nehezített pályán haladni és ha függöny kell, akkor nincs más választás, mint azzal kezdeni.....
A végeredményt elnézve, simán megérte az agybajt, sokkal érdekesebb lett ezzel a grafit színű lábazattal, mintha csak simán fehéren hagytam volna...


A fázis fotók, nem túl jók, telefonnal készültek, de gondolom azért látható, hogy mi is történt...
Miután az első darabot gyakorlatilag tönkretettem, a következőnél már óvatosabb voltam. 
Első lépésben 90 cm magasságban egy befőttes gumival összegumiztam a lepedővásznat, hogy lássam, meddig tuszkoljam majd bele a festékbe. A maradék, több mint 2 méter anyagot bezacskóztam, tanulva az elrontott darabból...
Egy nagy lábosban vizet forraltam, beleszórtam a textilfestéket, kevergettem....egy lavór hideg vízbe kb 2-3 dl ecetet öntöttem. Aztán fogtam az előkészített lepedővásznat és óvatosan beletuszkoltam a befőttes gumiig a festékbe. Én nem tároltam benne, egy perc után kiemeltem, mert nem feketét, csak grafit színűt szerettem volna. Lecsöpögtettem és máris belenyomkodtam az ecetes vízbe. Aztán kiteregettük...és mindezt megismételtük még háromszor...
És ennyi...így leírva annyira egyszerű, hogy nem is értem miért kerültem a nap folyamán többször "infarktusközeli" állapotba.... 
Már csak az a kérdés, mi történik, ha ki akarom majd mosni a függönyt????...hmmm...





2014. október 13.

Most tényleg??? Az X-Faktorban....????

Előre le kell szögeznem, szégyenletesen  tájékozatlan vagyok X-Faktor ügyben, mind a mostani, mind az előző szériákat tekintve. Én eddig úgy tudtam Anita (Weinber Anita) kolléganőm is így van ezzel, ezért eléggé meglepett, amikor szombat esete döbbenten telefonált, hogy azonnal kapcsoljam be a tvt, mert Geszti Péter egy - néhány éve - általunk berendezett házban válogatja a jelentkezőket... A nyaralónkban nincs tv, így egyenesben nem láthattam, de ma reggel sikerült megnéznem...és tényleg! mentorház lett belőle....
Nagyon érdekes, mert pont a napokban gondolkodtam el rajta, hogy kiposztoljam-e ezt a házat. A most megjelent Szép Házakban egy nagy anyag van róla. A képeket nézegetve néhány gondolat befészkelte magát a fejembe....és igencsak vaciláltam, hogy mit kezdjek velük....
Nagyon izgalmas munka volt, a ház fantasztikus építészeti adottságokkal rendelkezik, annak ellenére, hogy egy Németországból hozatott "gyorslakóház". Egészen az alapoktól bekapcsolódhattunk a munkába, így néhány belsőépítészeti változtatást is sikerült kiharcolnunk, nem csak a berendezés volt a feladat. Anita még Németországba is kiutazott, hogy már a gyártásnál képviselje ötleteinket.
A megrendelő és az építész nyitottan állt mindenhez, így tényleg élvezetes volt velük dolgozni...
De!! Mivel a tervezés legvégső fázisát, a tervek megvalósulásának felügyeletét nem kérték, ezért magát az ötletek kivitelezését, a végső berendezést már nem kísértük figyelemmel, nem láttuk rögtön a végeredményt...És igen az újság képeit nézve (érdekes a tvben nem volt annyira vészes, mivel valószínűleg stylingolva volt) rájöttem, hogy ha valaki lakberendezőt/belsőépítészt foglalkoztat, nem érdemes elkövetnie ezt a hibát. Igen, minden szép és jó, de valahogy az a pont az "i"-re, a lélek, a fűszer, amitől végül összeáll egy otthon, valahogy hiányzik belőle...Legalábbis mi Anitával így gondoljuk, de még az is lehet, hogy ez teljesen lényegtelen, ha az ott lakók szeretik és otthonuknak érzik, elvégre ez a célja minden otthonteremtő munkának.....
Vagy?????...Ti mit gondoltok erről?????
(bocs, a képek scanneltek, így nem igazán jó minőségűek, de a pdfen, amit berakhattam volna, óriási "nem publikus" felirat fut keresztbe...azért az kicsit béna lett volna!!)