2015. január 15.

Egyszerű hokedli tuning bemelegítésnek így januárra - filmen is....

Még tavaly elkészült néhány reklám film(ecske) a Praktikernek. Ebből a bortartót már láthattátok és most jöttem rá, hogy a hokedlit még meg sem mutattam...
Nekünk nagyon bevált. A hétköznapokban a hálószobában ácsorog szerényen, de ha vendégek jönnek tökéletes pótszék lesz belőle....
Szerintem nagyon szép, jó minőségű műszőrmét  érdemes használni, ettől lesz "elegánsabb" jellegű a megjelenése. Tudom, az ilyesmi elég drága, de olyan szerencsés voltam, hogy pont akkor jártam a Métában (ez tulajdonképpen egy textil turi) amikor kiárusították a műszőrme bemutató mintáikat, kilóra. Mivel rengeteg volt belőle, így természetesen felvásároltam több tonnányit, így most hegyekben áll nálunk a szebbnél szebb 50x60 centis darab....valamire csak jó lesz:)....
(talán érdemes náluk érdeklődni, lehet, hogy még mindig van belőle Kenag)


Most láttam, hogy az Ikea is forgalmaz pont ugyanilyen hokedlit....


video 
 Anchor Films




2015. január 7.

Szobrászoknak, restaurátoroknak, hozzáértőknek NEM! ajánlott bejegyzés!!!

Akik figyelemmel kísérik a blogot, gondolom rájöttek már, hogy első látásra elképesztően hülye dolgokkal bírok előállni...mit csináljak? egyszerűen ha valami befészkeli magát az agyamba, képtelen vagyok elengedni addig, amíg ki nem próbálom....Valami ilyesmi volt ez a szobor festés ügy is...
A történet valamikor a z 1900 évek elején kezdődött, amikor dédapám - az 1920-ban alapított Szinyei Merse Pál társaság főtitkáraként - olyan baráti társaságba tartozott, ami tele volt azokkal a neves magyar festőkkel, szobrászokkal, akikkel én csak művészettörténet tankönyveimben találkoztam. Így történhetett, hogy nagymamámról és húgáról Kisfaludy Strobl Zsigmond készített egy-egy márvány  mellszobrot. Szerencsére már akkor gondoltak arra, hogy nagy a család, így, hogy mindenkinek jusson a szobrokból, terakotta másolatok is készültek belőle. Néhány éve egy ilyen másolat került hozzám. Sokáig nem mertem vele mit kezdeni, elvégre mégiscsak egy értékes szobor(másolata). Nagyon szerettük, így ahogy van, repedten, törötten, kopottan, elszíneződve....DE!! folyton az motoszkált bennem, hogy ennek a szobornak fehérnek kell lennie, hisz az a szobor, ami egész gyerekkoromban ott állt egy posztamensen az fehér és kész! Jó, jó, tisztában vagyok vele, hogy az márvány volt, ez pedig legnagyobb jóindulattal sem az...
Az ünnepek alatti láblógatás idején vettem egy nagy levegőt és nemes egyszerűséggel lefestettem. (családom minden ellenkezésével dacolva..)
Nagyon remélem, hogy hozzáértők már nem jutottak idáig az olvasásban, mert megfogadták a címben foglaltakat! Valahol érzem, hogy barbár dolog egy ilyen szobornak nekiesni glettel, csiszolópapírral és egy ecsettel, úgy, hogy semennyit sem értek a restauráláshoz, de van már egy ilyen másolat a rokonságban, amit restaurátor újított fel és hát túl sok szépet nem tudok mondani.... Én a végeredménnyel hihetetlenül elégedett vagyok...Teljesen "vissza a gyerekkorba" érzés, ha ránézek.....már csak egy fekete posztamenst kell szereznem valahonnan...
És, hogy miért posztoltam ki ezt az egészet? Csak azért, hogy senki ne rettenjen meg, egy első látásra teljesen agyament ötlettől.... akár még jó is kisülhet belőle :)
a szobor válla az előtte fotó elkészülte óta repedt végig és még egy darab is kitört belőle....
Na itt, az alapozás után egy kicsit azért kétségbe estem (Harzo t16 alapozó)


...aztán a második fedő rétegnél megnyugodtam (sima selyemfényű zománc)
Fotók Wein Krisztina