A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tél. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tél. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. november 28.

Tulajdonképpen mi ez???...ja, hogy adventi naptár....

Azt hiszem a mindennapokban giccs (vagy amit én annak gondolok) ügyben elég kritikus bírok lenni, de végre kezdődik az az időszak, amikor kicsit elengedhetem magam.:)
A karácsony más, abba minden belefér, csak csillogjon-villogjon, világítson, legyen nyugodtan "édi-bédi". 
Az ikrek igencsak kinőttek a Mikulás, Jézuska témakörből. Szerencsére jólneveltek:), így kicsit fásult, elnéző mosollyal nyugtázzák, ha cipőt kell pucolniuk, naptárt kell nyitogatniuk és a vizsgákra/felvételire felkészülés mellett a karácsonyi, Jézuskának írt levélre is időt kell szánni. Ez van, nekik ez jutott....elvégre a szülőknek is jár egy kis illúzió!!:)
Idén nálunk még az adventi naptár is világit. Nem bírtam ki, már a múlt héten beüzemeltem, de Nektek még van időtök megcsinálni, elvégre hivatalosan csak a hétvégén kezdődik az adventi időszak.
A Lakáskultúra weboldalán elolvashatjátok és megnézhetitek, hogy hogyan is készült..


Igazán télies, meseszerű kis falut sikerült kreálni....:)

A gyufásdobozokba bármit belerakhattok ami belefér....

Aki nem akar barkácskodni, az egyszerűen ragassza fel gyurmaragasztóval a falra a gyufásdoboz házakat...
fotók Axel Springer/Wein Krisztina

2013. február 14.

Teljesen lekésett Valentin nap....

Igen, valószínűleg ezzel a poszttal némileg elkéstem, de azt gondolom, hogy mivel nem kifejezetten "valentinnapos" csinálmány, talán az elkövetkezendő időben, születésnapra, névnapra, eljegyzésre....vagy egyáltalán csak úgy, még jól jöhet....
Ha a szívecske, mint motívum nem jön be, vágjatok ki helyette egy egyszerű négyzetet, így nem más, mint egy bármilyen alkalommal használható, régi katalógusból (vagy olvashatatlan könyvből) ajándékdobozzá változott különleges csomagolás....(és nem utolsósorban a négyzet formát jóval egyszerűbb kivágni)....




Ahogy készült.....
(ha a képek nem egyértelműek a Kiskegyed Otthona februári számában megtalálhatjátok a részletes leírást....vagy kérdezzetek:)
fotók Axel Springer/KKO/Wein Krisztina

2013. február 12.

Szürke és a többiek....

Mostanában annyira elterjed a szürke szín a lakberendezésben, hogy szinte kellemetlennek találom, ha bevallom, nálunk a lakásban is rengeteg a szürke. Mindig is volt, és ahogy magamat ismerem, ezután is mindig  lesz, csak a kiegészítő színeket variálom...
Gondolom nem vagyok egyedül azzal, hogy ilyenkor február végén közepén elképesztő napfényhiányban szenvedek. Még azon furcsaságra is hajlamos leszek, hogy bármennyire is nem kedvelem a sárga színt, mégiscsak  beszerzek (vagy kreálok, ha eljutok odáig...) néhány sárga kiegészítőt, mert azzal azért tisztában vagyok, hogy így egy kevés "műnapfény" kerül a lakásba...
Kicsit nézelődtem a neten, hogy inspirálódjak, és találtam egy annyira jó összeállítást a szürke és a "színes" színek viszonyáról, hogy kénytelen vagyok megosztani veletek.
Az a tapasztalatom, hogy az emberek többsége idegenkedik a sötét színektől.....szerintem ez a néhány kép még a legeltökéltebb ellenzőket is meg fogja ingatni...
szerintem jó választás lesz az a sárga a szürkéinkhez........



bár most ahogy elnézem ezt a képet,  a narancs is esélyes.....:)




Ezt a remek kis összeállítást itt találtam...

2013. január 23.

..amivel még tartozom...képkeret kandalló utóélete...

Még karácsony előtt készült el az a képkeretkandalló gyertyákkal, ami a decemberi Lakáskultúrában jelent meg. A fotók kint készültek a nyaralódobozunkban, de utána, ahogy írtam is a posztban, felkerült a pesti lakásunkba, ahol néhány régi gerenda közé építve tökéletes térelválasztó lett belőle. Szerintem nagyon jól bevált... Azt ugyan nem tudom eldönteni, hogy a karácsonyi őrületben mindenkinek magától értetődő gondolatmenet-e, hogy tonnás gerendákat hurcoljunk a másodikra, majd fűrészpor felhő mellett vágjuk méretre, végül a szomszédok legnagyobb örömére, éjszakába nyúlóan furkáljuk a plafont, hogy azok a nyomorult gerendák biztosan álljanak a lábukon. Szerintem magától értetődő....!!!
Ezúton is köszönettel tartozom igazán megértő szomszédainknak (bár azt hiszem edzésben vannak, elvégre már négy éve itt lakunk...)
A kép elképesztően béna, de nézzétek el nekem, hisz most kattingattam, hogy tudjam pótolni amit még karácsony előtt ígértem Nektek....

Az első lépés az volt, hogy még a boldog októberi napsütéses napok egyikén, egy magasnyomású mosóval többször átmostam a gerendákat. Nekem minden bontott anyagnál problémát jelent, hogy rettenetesen koszosak bírnak lenni és azt nem nagyon kedvelem, de ezzel a módszerrel garantáltan tiszták lesznek. Az egyetlen, hogy utána nagyon ki kell szárítani őket....

Magáról a szerelésről is készültek képek, de egyszerűen nem találom őket, így meg kell elégednetek a leírással.
Először a plafonra csavaroztunk "L" vasakat, amihez hozzáerősítettük a gerendákat, úgy, hogy az "L" lelógó szára a gerendák hátsó oldalára került, így csak akkor látszanak, ha az íróasztal felől nagyon nézek felfelé (bár lefestve már úgy se....). 
Ugyanezzel az "L" vasas megoldással a padlóra is lecsavaroztuk. Tisztában vagyok vele, hogy ez nem igazán a parketta kímélő megoldások egyike, de már amikor ide költöztünk, akkor szerettem volna kicserélni a parkettát. Nem nagyon jött össze, úgyhogy csak fel lett csiszolva és kapott egy dió színű pácot. Azonban ez a projekt nem hagy nyugodni, úgyhogy nem bánok túl kesztyűs kézzel a parkettával, hisz folyton az van a fejemben, hogy úgyis mindjárt kicseréljük......hmmm..(azért gyanús, hogy ez nem holnap lesz:)
Amikor a három egész gerenda stabilan állt, fogtuk a "kandallót" és a két egymástól távolabb álló gerenda közé (ahol akkora távolságot hagytunk amekkora a "kandalló" szélessége) beillesztettük és csavarokkal rögzítettük. 
A negyedik gerendát kettévágtuk. Egy akkora darabra ami a plafon és a "kandalló" közötti távolság, és egy akkorára, mint a padló és a "kandalló" közötti távolság. Ezután az "L" vasas megoldással ezt is rögzítettük.
 Nem igazán tetszett, hogy barna, így néhány nap múlva fogtam, és mivel úgyis rusztikus felületet szerettem volna, sima diszperzites falfestékkel lefestettem a gerendákat...nagyon gondolkodom, hogy a keretet is le kéne festeni fehérre..Ti mit gondoltok??????




2013. január 10.

Mihez kezdj a hóval....

...hát én nem igazán sokat....Nem vagyok túl lelkes tőle, és mivel gyerekeim kinőttek a szülőkkel szánkózós időszakból, így most már semmi sem kényszerít, hogy "élvezzem" a tél örömeit..
Azért jégmécsest mindenképp csinálok, azt lehet nézegetni az ablakon keresztül......na meg azt, hogy szép fehér minden. 
Úgy tűnik, nem sokan osztoznak hóellenességemben....legalább is ezek a képek ezt támasztják alá.....néhány ötletadó, kreatív hószobrászkodáshoz, a lassan közelgő hétvégére....:)

...mondjuk ennek láttán nagyon gondolkodóba estem, hogy mégis vesszük a fáradtságot és megvalósítjuk:)...!










forrás

2013. január 8.

Esernyő, amikor világít.....

Ilyenkor január elején kicsit nyögve-nyelősen indulok be. Én tehetek róla, az ünnepek elmúltával meggyőzöm magam, hogy itt a tavasz. Erre még inkább ráerősít, hogy már nagyban csinálom és fotózom a tavaszi anyagokat mind a Lakáskultúrába, mind a Kiskegyed Otthonába. Így hát rettenetesen rossz néven veszem, hogy reggelente vaksötétben kell felkelni és az utcára kilépve konkrétan megfagyok. 
Ebben az időszakban minden évben azzal védekezem a sötétség ellen, hogy lámpákat csinálok....szinte mindegy miből....tavaly éppen esernyőből. Vagyis inkább napernyőből...Mivel egy fehér csipke ernyőt ritkán használok rendeltetésszerűen, ezért semmiféle gátlásom nem volt lenyiszálni a nyelét és fellógatni a plafonra.
(bocs a kép rossz minőségéért, nem találtam meg az eredeti, nagyfelbontásút....)

Levágtam a nyelét, négy egyforma hosszúságú láncot ráerősítettem a drótmerevítésekre, majd egy kábelkötegelőre ráfűztem és ráerősítettem a foglalatra.....
Én flikk-flakkoltam még... A drótmerevítések végeire rátekertem színes filcszalagot. Szerintem ez jól néz ki, bár csak az igazán vájtfülűek veszik észre amikor a plafonon van......
 Az esernyő "hegyére" függönyrojtot tekertem....ezt most már nem csinálnám, mert szerintem eléggé "édi-bédi" lesz tőle és nálunk amúgy is ott a mennyezeten a gipszstukkó....(nem mi csináltattuk, eredeti százéves darab, úgyhogy boldogan őrizgetjük.....)

Úgy látom az esernyő másokat is megihletett...
forrás
forrás
forrás      
forrás
forrás

forrás
forrás

....és ha arra használ valaki egy esernyőt, amire való, ez a szerkezet szinte elengedhetetlen.....:)
forrás

2012. december 15.

mibe állítsuk a karácsonyfát???

Be kell, hogy valljam, nem tartozom az élőfenyő ellenzők táborába. Nekem a karácsonyi hangulathoz elengedhetetlen az óriási karácsonyfa......Azt sokkal fontosabbnak tartom, hogy az ünnepek után ne szemétre kerüljenek, hanem valamilyen formában újrahasznosítsák őket....
A fahasábokba állított ágak, tollas fényekkel, nálunk  nem helyettesíti a karácsonyfát, inkább az adventi hangulatot erősíti, de ha valaki nem akar igazi fát állítani, ez jó - és nem utolsósorban hihetetlenül egyszerű - megoldás lehet......
Az övvel összefogott fahasábok nem csak az ágakat tartják meg,  aki (hozzám hasonlóan) "élőfenyőrajongó", az akár akár kisebb karácsonyfát is nyugodtan beleállíthat.....

 
 

valahogy így ...... (azért Ny. kicsit küzdött vele, mert azok a nyomorult hasábok sehogy sem akartak úgy állni, hogy középen maradjon egy lyuk az ágaknak.....de aztán sikerült őket megrendszabályozni:)!!!)
fotó Axel Springer/Lakáskultúra/Wein Krisztina

2012. december 12.

mire jó néhány régi fotó?....

Akik olvasták a gyertyakandallós bejegyzést remélhetőleg figyelmesen szemlélték a "kandalló" feletti koszorú szerűséget. Igen jól láttátok....fényképekből készült..
Egy régi ikeás hokedlinek lejött a kerek teteje, ez volt az alap. Blu Tech-kel ragasztottam rá a fotókat, így az ünnepek után majd le tudom szedni és nem lesz semmi bajuk.
A tollas fényfüzért csak úgy ráhajigáltam....végül nagyon jó kis karácsonyi "koszorú" lett belőle....


Szerintem jobban mutat sötét falon, úgyhogy a konyhában lógattam fel a fotózáshoz, ezért ne lepődjetek meg azon a néhány receptrészleten ami a koszorú aló kivillan.......:)




2012. december 10.

Kandalló kell!!!!!.....hogy nincs kémény?....akkor is!!!!....

Idén igazán kell egy kandalló!....egyszerűen nem bírtam szabadulni ettől a gondolattól....Kéményünk nincs, így a normális szóba sem jöhet. A műkandallók nem igazán tudnak felizgatni, szeretnék valódi lángokat látni. Kicsit megörültem, amikor felfedeztem a biokandallókat, de amikor élőben megnéztem őket, elbizonytalanodtam, mert hozzánk nem egészen ilyesmire gondoltam és annál többe került, hogy itthon jöjjek rá, hogy nem bírok vele együtt élni..
Így hát nem maradt más, mint a gyertyakandalló. Tavaly már építettünk egy kicsit bonyolultabb megoldásút, ami egyik kedvenc megrendelőmhöz került......Aztán készült még egy, ami az öcséméknél lett karácsonyi dekor.....szokás szerint mi maradtunk az ünnepekre kandalló nélkül (az a bizonyos cipész a lyukas cipőjével...:))....idén ez nem fordulhat elő, de mivel most nem volt időm nagyobb barkácsolásba belefogni, így hát kitaláltam egy egyszerűbb variációt.....
Elfekvő képkereteim közül kiválasztottam egy "csicsásabb", elég nagyméretű darabot (kb 70x50), egy dobozt építettünk mögé, fellógattuk a falra......ééééés......esténként kandallós hangulatban várjuk a Jézuskát......:)
 A fotózáshoz először a már sokat emlegetett nyaralónkban szereltük fel a falra. Azóta már itt van a pesti lakásban, természetesen kicsit máshogy beállítva, de azt majd legközelebb mutatom meg, hogy hogyan....legyen annyi elég, hogy négy db három méter hosszú régi gerendát is fel kellett hozzá cincálnunk a másodikra....:))

Valahogy így készült, de ha a képek nem elég egyértelműek, a most megjelent Lakáskultúrában részletesen elolvashatjátok a készítés menetét.....vagy kérdezzetek!!!!

fotók Axel Springer/Lakáskultúra/Wein Krisztina