2018. október 22.

Mit lehet annyit variálni egy mini konyhán?...hát mi mást?...a színét!!!


Talán emlékeztek még az évekkel ezelőtt átalakított nyaraló "dobozunk" konyhájára. Méreteivel igencsak szűken bántam (talán ez egyértelművé teszi, hogy miért nem gasztroblog írásával foglalkozom.. :) színeit viszont, már akkor is gondosan végig gondoltam...szürke-fehér lett...
Az elmúlt 5 szezon nyomot hagyott rajta, úgyhogy éppen ideje volt, hogy változások legyenek.
A Poli-Farbe Platinum matt latex festék, amit a Poli-Farbe cégtől kapott festékcsomagban találtam igencsak izgalmasnak tűnt. Pont olyasmiket ígér, ami egy konyhában szükséges. Mosható, dörzsölhető, az olaj, kávé és (az igen lényeges) vörösbor foltoknak is ellenáll. A babarózsa (B10) és a mustármag (M50) kombót szavaztam meg. 
Nem vagyok az a "pasztell típus", de a múltkori padfestés annyira meggyőzött ezekről a színekről, hogy úgy éreztem a konyhának is jól fognak állni.


Az én ízlésemnek ez a színkombináció túl "kedves", de annak , hogy egy szín önmagában vizsgálva tetszik-e nekünk vagy sem, semmi jelentősége. Mint minden lakberendezéssel kapcsolatos dolog, legyen az szín, bútor, dekor..stb. csak úgy értelmezhető, ha kontextusba helyezzük, a környezettel együtt vizsgálva alkotunk róla véleményt.
Már többször láthattátok tőlem, hogy szeretem a "tervezetten esetleges", nem feltétlenül magától értetődő megoldásokat. A két szín "pacsmagolt" találkozása pont azt a hatást érte el, hogy az alapvetően "jólnevelt" színkombinációt átbillentette egy izgalmas, kicsit fricskás, kézműves hangulatba...  A festményen végigvitt falszín, csak hab a tortán.. :)

...a kezdeti állapotok...
Amikor kibontottam a Poli-Farbe Platinum matt latex falfestéket, kicsit meglepett a zacskós kiszerelés... Voltak félelmeim, hogy a teljes környezetemet elárasztom mire belevarázsolom a festéket a dobozba, de igazából totál feleslegesen aggodalmaskodtam, egyszerűen összefogtam a zacskó száját, levágtam róla az összeragasztott végét és egy merész mozdulattal belezuttyantottam a dobozba... a titok a határozottság...
A legrémesebb az egész falfestésben az előkészítés. Por és zsírtalanítás, takarás, kiragasztás..stb. Ha ezzel megvagytok már az élvezetesebb része jön. Azt terveztem, hogy mindkét szín megjelenik a falon és a mennyezeten is.
A mustármag (M50) színnel kezdtem, hengerrel vittem fel. Ahhoz, hogy a felület dörzsölhető, súrolható legyen, két-három réteget érdemes felvinni.
Amikor elkészült, rájöttem, hogy a tökéletesen egyenletes új falfestés mellett, az öt éves fehér padlófestés annyira lepukkantnak néz ki, hogy kell vele kezdenem valamit. Kapóra jött, hogy a pad festéséből maradt, a mustármaggal szinte tökéletesen egyező színű zománcfestékem, így a falon megjelenő sárga csík szélességével egyező csíkban a padlót is megfestettem. Előtte azért kicsit megcsiszoltam..
Azt tudnotok kell, hogy a Poli-Farbe Cellkolor Aqua selyemfényű zománcfestéket a gyártó nem ajánlja padló festésére, de mivel öt évig bírta egy szintén vizes bázisú zománc, ezért gondoltam egy kísérletet megér...
Amikor a sárga rész megszáradt, kiragasztottam a rózsaszín (babarózsa B10) rész nappali felőli határát és ugyanúgy hengerrel lefestettem a mennyezetet és a falat is. Arra figyeljetek, hogy a maszkoló szalagot a teljes száradás előtt húzzátok le, mert különben be fogja tépkedni a megszáradt festék szélét.
Amikor ez a rész is megszáradt, egy ecsettel összehoztam a két szín találkozását.
A rózsaszín padlófestésnél már annyira fáradt voltam a kétnapos festegetéstől, hogy egy ecsetet szigszalaggal ráerősítettem egy seprűnyélre és azzal festettem...tudom profi festők most a fejüket fogják, de nekem bevált... :)


Felakasztottam a képet a leendő helyére, bejelöltem, hogy hol fut a színváltás, leszedtem a falról és falfestékkel lefestettem.
Mindenki nyugodjon meg, nem gyermekeim leendő értékes örökségét festegettem össze. Egy olyan hagyatékból hozhattam el, ahol előtte profi értékbecslők nézték végig az összes festményt...
Ha bárminek nekiállunk - legyen az festmény, bútor, dísztárgy..stb. - mindenképp meg kell róla győződni, hogy biztosan nem egy pótolhatatlan értéket teszünk-e tönkre!!!!

Szeretem azt a megoldást, ahol a bútorok falszínnel egyező festést kapnak. Szépen egybeolvad a háttér és csak a tárgyak fognak élni.
Ha már belejöttem a lámpát is lecseréltem..Kibeleztem a legegyszerűbb műanyag Ikea asztali lámpát, a tetején lyukat fúrtam, abba került a foglalat és fellógattam a plafonra...
A háttérben homályosan derengő konyha szekrény  átalakulását a következő posztban olvashatjátok...

fotó, szöveg Wein Krisztina


  A bejegyzés támogatója a

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése