2016. február 23.

Lámpa, amit egy konténer tetjéről kukáztam vissza

A lakások bontásánál hihetetlen nyomás alatt vagyok. Időnként igencsak vissza kell fognom magam, hogy ne kukázzak össze egy csomó "valamire csak jó lesz" tárgyat.
Most nem sikerült .... Ez a fali lámpa eredetileg egy nagyon lepusztult konyha falát ékesítette. Első látásra nem tűnt nagyon csinosnak, a környezete sem volt valami felemelő látvány és a ráragasztott kínai írásjel matricák még kevésbé tették vonzóvá...
Azért hazahoztam, leszedtem a matricákat, kicsit megcsiszoltam, festettem és kicseréltem a kábelt Tilka textil kábelre.
Most a nappalinkban lehet alatta olvasgatni...szerintem nem volt rossz döntés, hogy visszaloptam a konténer tetjéről... vagy???

Eredetileg ő volt az...

Ha a képek alapján nem egyértelmű, hogy mi történt, a részleteket elolvashatjátok a nemrég megjelent Kiskegyed Otthonában.







fotók RingierAxelSpringer/KKO/Wein Krisztina

2016. február 14.

Egy lépcsőház, ami igencsak magasra teszi a mércét...

Egy új munka felmérése mindig izgalmas, de olyan még nem fordult elő velem, hogy magában a lépcsőházban szinte több időt töltök el, mint a lakásban amit át kell alakítani.
Amikor meghallottam a címet, tényleg izgatott lettem, mert rájöttem, hogy képről már ismerem ezt a házat. Kedvenc célpontja különböző bauhaus tematikájú városi sétáknak és egy csomó blog foglalkozott vele. (varosban.blog.hu , kep-ter.blogspot.hu , epitészforum.hu.... )
Én nem írnám le az épület történetét, a tervezők munkásságát és a házhoz kapcsolódó sztorikat, hisz sokan mások már megtették előttem (érdemes elolvasgatni őket!!) Annyit azért megemlítenék, hogy a jellegzetes kék burkolat, ami nem más mint egy textilszövetre vulkanizált műanyag (magyar találmány volt, de  sajnos nem találtam róla több információt...) máig megmaradt eredeti formájában!
(update: szerencsére az olvasóim tájékozottabbak mint én, úgyhogy tőlük kaptam információt... Nagyon köszönöm!! itt többet olvashattok a kék padlóról..)
A képek magukért beszélnek. Sajnos én voltam annyira szerencsétlen, hogy a nagy "nyálcsorgatás" és ámuldozás közepette nem fotóztam.....?????? ...hihetetlen bírok lenni!!!!....így a képeket másoktól nyúltam... de rengeteg olyan részlete van a térnek, amiről nincs fotó, így szerintem Nektek is érdemes ellátogatni ebbe a házba, akár valamelyik városi séta keretében.

Nekem már nincs más dolgom, minthogy a látványilag és műszakilag igencsak lelakott lakást a lépcsőház megjelenéséhez méltó külsővel ruházzam fel...igyekszem, igyekszem!!! :)



A lakás jelenleg így néz ki, de reményeim szerint néhány hónap és egészen más lesz a kép....
fotó Wein Krisztina

lépcsőház fotók forrása: kep-ter.blogspot.hu , varosban.blog.hu


2016. február 7.

Fürdőszoba előtte - utána....klasszikus(nak tűnő) iroda 3.,

Itt és itt már olvashattatok az előzményekről, hogyan alakítottunk át Batu-Weinber Anitával egy klasszikus polgári lakást, egy nagy múltú cég irodájával.
Természetesen a fürdő is egészen megváltozott. Annak ellenére, hogy különösebben nem változtattunk az eredeti funkciókon, egyedül a kádat szedtük ki, helyére épített zuhanyfülke került. Tökéletes példa arra, hogy micsoda változásokat eredményezhet a szaniterek, csaptelepek, burkolatok cseréje és néhány hangsúlyos látványelem elhelyezése egy helyiségben.
Hihetetlen nagy segítségünkre volt, hogy a Mediterrán Kerámia Fürdőszobaszalon (ahonnan az egész lakás hidegburkolatait rendeltük) új szolgáltatással bővítette kínálatát. Bármilyen anyagra, bármilyen képet tudnak nyomni, tökéletes technikával, amit aztán akár hidegburkolatként is fel lehet használni. Egy ilyen kép került a zuhanyfülke falára. Nekünk nem volt más dolgunk, mint kiválasztani a képet, ők legyártották, felragasztották...mi pedig gyönyörködtünk...
(a fotók minőségért elnézést...még gyakorolnom kell a fotózást természetes fény nélkül...)

 Az Ikea Ragrund törölközőtartó széke, formájában tökéletes volt. Viszont natúr fa színben sehogy sem illeszkedett az eredetileg elképzelt art deco hangulatú térbe.... hát arany festést kapott...így már elégedettek voltunk vele...



Első megközelítésben ez a hangulat jutott eszünkbe...
Nagyságrendileg meg is valósult.... bár a neten megtalált asztalka végül fekete festést kapott, így jobban bírja a fürdőszobai megpróbáltatásokat.
(a zuhanyfülke falára eredetileg egy korabeli, kicsit lazább, "ledérebb" fotót szántunk, de végül meghajoltunk a megrendelő akarata előtt....:)

fotók Wein Krisztina

2016. január 27.

Ajándék fények...nincs mese, a tavasznak jönnie kell!!!!

Gondolom mindenki ismeri Merci és Ancsa blogját, hisz aki kicsit érdeklődik a lakberendezés iránt, annak alapmű. Hihetetlen mennyiségben ontják a jobbnál jobb ötleteket, mindezt elképesztően jó fotókkal. Én is rendszeresen elidőzöm náluk...most már nem csak virtuálisan...
A könyv kapcsán személyesen is megismerkedtünk  és mondhatom egyáltalán nem okoztak csalódást, sőt... Kedvességük, humoruk, közvetlenségük....na jó, nem spilázom túl, egyszerűen jó fejek...
Már rég, több fotójukon feltűnt nekem az általuk forgalmazott izzósor, aminek megjelenése merőben eltér az eddig látott hasonló cuccoktól...fájt rá a fogam, nna...
Úgy éreztem, hogy Leányfalun, a teraszon, ez lesz a tökéletes megoldás a hangulatteremtésre. Kettőt sem pillantottam és a csajok jóvoltából máris lett nekem ilyenem...mit is mondhatnék??? :) Nagyon köszönöm Nekik!!!!!!!!!

Pillanatnyilag egyszerűen felbiggyeztettem az oszlopaim egyikére a sok ezmegaz közé, de olyan sok inspiráló képet láttam Mercinél és Ancsánál, hogy inkább keresek neki egy méltóbb helyet addig is, amíg végre megjön a tavasz és elfoglalhatja végleges helyét Leányfalun...



...ők valahogy így használják beltérben... (a képeket innen nyúltam, de ez korántsem az összes ötletük, amit érdemes végigbogarászni )



Én ide szánom...
vagy a veteményeshez a sufni mellé?????
almfa????
vagy legyen a házban????
 

..na jó, befejezem...tényleg jöjjön már az a tavasz!!!!!!

fotók Darabos György, Balogh Orsi/Pin Magazin

2016. január 15.

Konyha előtte-utána...egy klasszikus(nak tűnő) iroda 2. rész

Az ünnepek előtt már született egy poszt arról, hogy milyen nagy munkában voltunk Anitával (Batu-Weinber Anita). 
Azóta már birtokba is vették, én pedig csináltam néhány fotót, hogy Ti is lássátok mit hoztunk ki egy 160 m2-es klasszikus polgári lakásból, amit ezentúl egy nagymultú klasszikus cég, iroda céljára használ.
Gondoltam, nem egyszerre zúdítom Rátok a teljes lakás anyagát, inkább helyiségenként mutatom meg, így izgalmasabb lesz...
Elsőként a  konyha-étkező-télikert együttesét, mivel azt hiszem ezt a részt kedvelem a legjobban a lakásból.
Alapvető koncepció volt, hogy bármennyire is klasszikus hangulatú iroda készül, legyenek benne olyan részek/részletek, amik nem feltétlenül ezt a stílust képviselik. A konyha rész egyértelműen ilyen lett. Hogy mégis összefésüljük a lakás többi részével, a két meglévő falfülke egyikére klasszikus formájú, aszimmetrikus ajtó került, a fülkét bepolcoztuk. Az így kialakult szekrény tökéletesen belesimul a térbe és még zárható is. A másik fülkét nyitottan hagytuk, tapétáztuk és egy ruhaakasztó rudat szereltünk fel, hogy a dolgozók kabátjainak is legyen helye. A mobil bútorok leginkább Ikea termékek, hisz a költségek alacsonyan tartása elvárás volt. Ennek ellenére úgy tűnik sikerült az összképet (színekkel, térszervezésse...stb.) izgalmassá tenni..
Az innen nyíló télikert színeiben kapcsolódik a konyhához, de Anita elképzelése szerint itt inkább egy laza "nyaralós" hangulat megteremtése volta  cél. Elvégre az itt dolgozóknak is jár néha egy kis szusszanás...:)
A visszajelzésekből azt látjuk, hogy nagyon szeretik...kell ennél több???










 









Fotók Wein Krisztina

2016. január 8.

Új év, új blog....

Na jó, persze a cím nem igaz. A blog maga ugyanaz, mint eddig, csak végeztem rajta egy kis "ráncfelvarrást".
Már elég régóta zavar, hogy az elmúlt három évben a megjelenése igencsak beporosodott, egyáltalán nem voltam kibékülve vele. Amikor elkezdtem a blogolást valahogy összeeszkábáltam. 
Akkor merészen rakosgattam mindenfélét ide-oda, nem volt túl sok vesztenivalóm, senki nem ismerte. De most már voltak félelmeim, hogy egy végzetes kattintással semmissé teszem ezt a három évet....Ebből is látszik nem vagyok nagy webmester (finoman szólva :), így aztán tanácsot kértem. 
Azt hiszem Nikoletti Petra volt az aki megadta a kezdő lökést. Amikor megkérdeztem tőle, hogy tud-e valakit, aki ért az ilyesmihez, ő maga volt az aki csípőből ellátott rengeteg inspiráló ötlettel és gyakorlati tanáccsal. Ezúton is nagyon köszönöm!!! A fejléc kép ötlete is az ő fejéből pattant ki....szerintem szuper!
Így hát összeszedtem magam, vettem egy nagy levegőt és összerakosgattam...ennyi!!! Persze így utólag már látom, hogy ez nem valami nagy történet és a nagy különbség majd akkor lesz, amikor a blog struktúráján is változtatok (vannak ez irányú terveim), de ahhoz pillanatnyilag kevésnek érzem magam....majd idővel...:)
Remélem mindenkinek tetszik és 2016-ban is kitartotok mellettem! Nagyon köszönöm, hogy eddig is olvastatok!!