....gondolom ti is álltatok már tanácstalanul egy-egy megörökölt vagy valahonnan nyakatokba szakadt régi bútordarab előtt. Hát velem is ez történt... egy hetvenes évek elejéről származó teljes szekrénysor került hozzánk...és ami nagyon zavarba ejtett, hogy annyira jó állapotban volt, hogy igazából nem is akartam kidobni... (mindig így kezdődik...:)
ronda volt...mit szépítsük....
Viszont olyan mennyiségű faanyag volt benne, ami manapság ritkaság. Nem kevés ember húzta-vonta, amíg feljutott a lakásba. Még, az eddig minden széltől óvott kicsi fiacskámat :))) is be kellet vonni az emeletre cincálásba, hiába szükség törvényt bont:)
Gondolom feltűnt már, hogy leginkább a gyors, látványos megoldásokat kedvelem, így most is ezt tartottam szem előtt. Nem festettem teljesen telibe, csak az oldalai és a lábai lettek fehérek (az a bizonyos jól bevált Unitop a Trilaktól), a tükörfényesre politúrozott ajtók festésével nem küzdöttem, fekete öntapadós táblafóliával letapétáztam, a belső részeket és a lerakó felületet, pedig hagytam úgy ahogy volt fa színűen. Az, hogy az Ikeában kapható kosarak pont beleillettek, csak szerencse kérdése volt, de ugye az mellénk szegődik, ha merészek vagyunk...vagy????
A tapétázott ajtókra fehér lakkfilccel rárajzoltam, hogy mi is lehet benne. Természetesen, amint készen lett, rájöttem, nem ezt kellett volna csinálni. Egyszerűen krétával rá kellett volna írnom, hogy mi van benne, így lehetne folyamatosan letörölni és aktualizálni, hogy mit hol találok...ezt most bebuktam, de nem gond, még három-négy hasonló darab lapul a pincében... alapanyagból nincs hiány, tárolókra pedig mindig szükségem van....
..hülyén tudtam csak fotózni, kicsit be van szorítva a sarokba és, ahogy már említettem szinte mozdíthatatlan a maga "négyszáz" kilójával..jobban nézne ki, ha lenne egy kis tere, bár... mivel inkább lazább "vicceskedősre" vettem a stílusát, tulajdonképpen nem a nappali fő ékének szántam...olyat majd legközelebb a többi darabból kreálok....
 |
| ...na igen a műhely nélküliség okoz némi nehézséget...leginkább a családomnak...:) |
...és amiknek végre lett helye...
Azt írtad "szekrénysor". A többi darabbal mit csináltál? Pont ilyenünk van, érdekelne a folytatás. köszi!
VálaszTörlésAz az igazság, hogy a kétajtós szekrényt és még egy hasonló darabot, mint amit a posztban látsz elajándékoztunk...nem volt hely a tárolásra. Persze most éppen egy hasonló szekrényre lenne szükség és biztos, hogy kitalálnék valamit amitől használható lehetne az az elajándékozott darab, de már késő bánat...:)
VálaszTörlésKedves Krisztina!
VálaszTörlésVan egy kerek asztalkám, amit más bútort vásárolva rám tukmáltak. Helyes darab, tudnám is használni, de az asztal lapja hibás. Mintha valami lemezes lett volna a felszine, ami leszakadozott. Szeretném, ha adnál valami jó ötletet, hogyan tudnám rendbe hozni.Előre is köszönöm a válaszodat.
Üdv: Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
VálaszTörlésA leírás alapján valószínűleg furnér hibás a lap. Én lekaparnám róla ami még le akar jönni és fa kittel glettelném egyenesre, aztán pedig vagy festeném, vagy ragasztanék rá valamit (pl tapétát, vagy kinyomtatott fotókat...stb.) a legvégén pedig tennék rá egy üveglapot (le kell sablonozni az asztal lapját és üvegessel kivágatni) vagy eleve dekupázs technikával ragasztanék rá, annak a felülete nem annyira sérülékeny. A neten rengeteg leírás van a dekupázsról én kevésbé vagyok benne otthon... Így látatlanban elég nehéz, de azért remélem tudtam segíteni! jó munkát! Üdv, Krisztina
Kedves Krisztina! Szeretném megkérdezni, hogy a politúrozott (60-as években gyártott kétajtós) szekrényre minden csiszolás nélkül fel lehet ragasztani az öntapadós táblatapétát?
VálaszTörlésNem kell semmilyen előkészítés, a politúrra nagyon jól megtapad az öntapadós tapéta. Viszont a nem politúrozott fa részeken nem lesz igazán szép, mert az öntapinak az a jó, ha minél simább egy felület...
TörlésKöszönöm Krisztina, előttem az Ön szép fekete fehér szekrénye,fa részeket átcsiszolom és többször lefestem fehér zománcfestékkel,gyönyörű az a szekrény.Úgy láttam fehér öntapi is van ebből a fajtából.Két szekrényből szeretnék egy kamrát.
VálaszTörlésNagyon szép lett! :)
VálaszTörlésÜdvözlöm! Tudom, hogy már elég régi a bejegyzés, de most találtam rá csak a blogra és gratulálni szeretnék! Gyönyörű felújítások! Lenne egy kérdésem is, igaz, az nem a bútorral kapcsolatos: azokat a tárolókosarakat hol szerezte be és ha szabad ilyet kérdezni, mennyiért? Már nagyon régóta keresek ugyan ilyet és sehol nem találom az igazit...( A 4 db egyformára gondolok)
VálaszTörlésKöszönöm előre is válaszát,
Üdvözlettel,
Kata
Nagyon köszönöm! Örülök, ha tetszenek a munkáim! Sajnos a kosarak olyan régiek, hogy már nem kaphatóak az Ikeában. Én ott vettem és máshol nem is láttam azóta sem. De azért érdemes körülnézni a mostani kínálatban, mert másfajta kosaraik vannak. Vagy esetleg a Jyskben is elég nagy a választék.
TörlésHello, még kapható az Ikeaban, Branas néven fut 4eFt az ára
Törléshttp://m.ikea.com/hu/hu/catalog/products/art/00138432/
Kedves Krisztina! Nem tudom, hogy olvasod-e a régebbi postokhoz fűzőtt kommenteket, de remélem igen! :) Most fedeztem fel a blogodat, ugyanis most kerestem rá az interneten, hogy mit tudnék kezdeni ezzel a "nemtudommivel"! Az előszobánkban található ez a monstrum, egy tükörlap van ráragasztva?!, egyébként furnérból lehet, a felszíne be van vonva műanyaggal. Abban kérném ki a véleményedet, hogy mit lehetne vele szerinted csinálni, hogy ne legyen ennyire ocsmány? Hogy lásd miről beszélek, csatolok egy fényképet.
VálaszTörlésKét korlátozó tényező van, az első, hogy ez egy albérlet (ha nem az lenne, akkor a saját kezemmel tépném ki a falból), tehát visszafordíthatatlan változásokat nem eszközölhetek, illetve nagyon sokat sem szeretnék emiatt rákölteni. Nyitott vagyok a meglátásaidra, nagyon tetszenek a munkáid, az átalakításaid! Üdv, Andi http://kepfeltoltes.hu/160222/DSCF1149_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Kedves Krisztina!
VálaszTörlésGratulálok az ötlethez (és a munkájához), fenomenális!
Megadná kérem, hogy hol vette, honnan rendelte a táblafóliát?
Több helyen kapható és biztosra szeretnék menni vele!
Köszönöm!
Üdv:
Helga