2012. december 31.

NAGYON BOLDOG ÚJ ÉVET MIDENKINEK!!!

A mai este után valószínűleg nem lesz hiány alapanyagból, ha jövő évben hirtelen barkácsolni támad kedvetek....:)



...aztán majd lesz Valentin nap....


...de én leginkább már a tavaszt várom.....!!!!!
források itt,itt, itt

2012. december 15.

mibe állítsuk a karácsonyfát???

Be kell, hogy valljam, nem tartozom az élőfenyő ellenzők táborába. Nekem a karácsonyi hangulathoz elengedhetetlen az óriási karácsonyfa......Azt sokkal fontosabbnak tartom, hogy az ünnepek után ne szemétre kerüljenek, hanem valamilyen formában újrahasznosítsák őket....
A fahasábokba állított ágak, tollas fényekkel, nálunk  nem helyettesíti a karácsonyfát, inkább az adventi hangulatot erősíti, de ha valaki nem akar igazi fát állítani, ez jó - és nem utolsósorban hihetetlenül egyszerű - megoldás lehet......
Az övvel összefogott fahasábok nem csak az ágakat tartják meg,  aki (hozzám hasonlóan) "élőfenyőrajongó", az akár akár kisebb karácsonyfát is nyugodtan beleállíthat.....

 
 

valahogy így ...... (azért Ny. kicsit küzdött vele, mert azok a nyomorult hasábok sehogy sem akartak úgy állni, hogy középen maradjon egy lyuk az ágaknak.....de aztán sikerült őket megrendszabályozni:)!!!)
fotó Axel Springer/Lakáskultúra/Wein Krisztina

2012. december 12.

mire jó néhány régi fotó?....

Akik olvasták a gyertyakandallós bejegyzést remélhetőleg figyelmesen szemlélték a "kandalló" feletti koszorú szerűséget. Igen jól láttátok....fényképekből készült..
Egy régi ikeás hokedlinek lejött a kerek teteje, ez volt az alap. Blu Tech-kel ragasztottam rá a fotókat, így az ünnepek után majd le tudom szedni és nem lesz semmi bajuk.
A tollas fényfüzért csak úgy ráhajigáltam....végül nagyon jó kis karácsonyi "koszorú" lett belőle....


Szerintem jobban mutat sötét falon, úgyhogy a konyhában lógattam fel a fotózáshoz, ezért ne lepődjetek meg azon a néhány receptrészleten ami a koszorú aló kivillan.......:)




2012. december 10.

Kandalló kell!!!!!.....hogy nincs kémény?....akkor is!!!!....

Idén igazán kell egy kandalló!....egyszerűen nem bírtam szabadulni ettől a gondolattól....Kéményünk nincs, így a normális szóba sem jöhet. A műkandallók nem igazán tudnak felizgatni, szeretnék valódi lángokat látni. Kicsit megörültem, amikor felfedeztem a biokandallókat, de amikor élőben megnéztem őket, elbizonytalanodtam, mert hozzánk nem egészen ilyesmire gondoltam és annál többe került, hogy itthon jöjjek rá, hogy nem bírok vele együtt élni..
Így hát nem maradt más, mint a gyertyakandalló. Tavaly már építettünk egy kicsit bonyolultabb megoldásút, ami egyik kedvenc megrendelőmhöz került......Aztán készült még egy, ami az öcséméknél lett karácsonyi dekor.....szokás szerint mi maradtunk az ünnepekre kandalló nélkül (az a bizonyos cipész a lyukas cipőjével...:))....idén ez nem fordulhat elő, de mivel most nem volt időm nagyobb barkácsolásba belefogni, így hát kitaláltam egy egyszerűbb variációt.....
Elfekvő képkereteim közül kiválasztottam egy "csicsásabb", elég nagyméretű darabot (kb 70x50), egy dobozt építettünk mögé, fellógattuk a falra......ééééés......esténként kandallós hangulatban várjuk a Jézuskát......:)
 A fotózáshoz először a már sokat emlegetett nyaralónkban szereltük fel a falra. Azóta már itt van a pesti lakásban, természetesen kicsit máshogy beállítva, de azt majd legközelebb mutatom meg, hogy hogyan....legyen annyi elég, hogy négy db három méter hosszú régi gerendát is fel kellett hozzá cincálnunk a másodikra....:))

Valahogy így készült, de ha a képek nem elég egyértelműek, a most megjelent Lakáskultúrában részletesen elolvashatjátok a készítés menetét.....vagy kérdezzetek!!!!

fotók Axel Springer/Lakáskultúra/Wein Krisztina


2012. december 5.

költségkímélő "kacatdíszek"...

Gondolom nem én vagyok az egyetlen, akinek sikerült az idők folyamán nem kevés "kacatot" felhalmozni. Családom szerint szinte betegesen vonzódom a "valamire csak jó lesz" típusú, látszólag tökéletesen felesleges tárgyakhoz....
De most eljött az én időm!!...tárolónkban pakolásztam és mi került a kezembe?..egy marék sehova sem illő kulcs....Való igaz, egészen mostanáig joggal merült fel a kérdés, hogy miért is rakosgatom el ezeket a kulcsokat, de most megtaláltam rá a választ....karácsonyfadíszek lesznek belőle! De nem álltam meg a kulcsoknál, előtúrtam az ikrek elrakosgatott műanyag Kindertojás figuráit....az egész banda mehet majd a karácsonyfára.
Mindent lefújtam fehérre, aztán körömlakkal piros mintákat festettem rá. A kulcsokra rákötöttem, a figurákra pedig ragasztópisztollyal ragasztottam rá a piros bőrszalagot.
Szerintem egyértelműen bebizonyosodott, hogy a rémület, ami Ny. szemében akkor jelenik meg, amikor valami feleslegessé vált tárgyat próbálok besuvasztani, dugig tömött tárolónk valamelyik polcára, teljesen érthetetlen reakció!!:))


A most megjelent Kiskegyed Otthonában egészen pontos leírást olvashattok róla, hogy hogyan is készültek...





fotók Axel Springer/KKO/Wein Krisztina






2012. december 4.

Falra ragasztott adventi csomagok.....

Bár az adventi naptárt leginkább december elsején szokás elkezdeni bontogatni, ezt nálunk még soha sem sikerült megoldani. Már gyerekkoromban is mindig a Mikulás hozta, ezért egyértelmű volt, hogy az első 6 csokoládét egyszerre faltuk be (na meg az utána következőket is, de ez nem a rendeltetésszerű használat ezeknél a naptáraknál, úgyhogy ezt talán hagyjuk...)
Gyerekeim is mindig december 6.-án reggel találták meg az ablakban, úgyhogy a hagyomány folytatódott...Tavaly úgy ítéltem meg, hogy mivel lassan már érettségiznek, ezért talán elég nagyok ahhoz, hogy ne okozzon különösebb traumát, ha nem a Mikulás hozza az adventnaptárt:)....
Közös családi naptárt ragasztgattam a falra....semmi pánik, csak "gyurmaragasztóval" (Blu Tech)...Ennek az a lényege, hogy ha leszedi az ember nem marad nyoma a falon... Néhány karácsonyi dísz, 24 db csokoládé, ennyi kell hozzá. Én még két képeslapot is beleragasztottam, úgyhogy valóban bármit fel lehet használni. A lényeg, hogy fenyőt imitálva, háromszög alakban kerüljenek a falra, így ha már lefogytak róla a karácsonyi csomagok, fali dekorként még mindig használható marad.....
fotó Axel Springer/Lakáskultúra/Darabos György
Ezek kellenek hozzá...

Nekem sikerült olyan csokikat venni, amik egyenként papírba vannak csomagolva, úgyhogy csak rá kellett írogatnom a számokat....aztán mát csak ragasztgatni kellett...
A textil díszekre nem igazán ragad a gyurmaragasztó, úgyhogy azokra felvarrtam egy műanyag dossziéból kivágott lapocskát, így már nem volt gond vele...