...miért nem lehet nekünk egyszer "normális" adventi koszorúnk???

A kérdés talán három éve hangzott el "kislányom" szájából...  azt hiszem a gömbös koszorú volt az ami már igazán túlzásnak találtatott... :)

Semmi bajom a "normális" adventi koszorúkkal, sőt kifejezetten szépnek találom őket, de mivel nem vagyok virágkötő, ezért teljesen fel tudom hergelni magam, amikor a szanaszét álló fenyőágakkal való küzdelem után, szétszurkált ujjbegyekkel próbálom a gyertyákat úgy felszerkeszteni koszorúra, hogy ott is maradjanak. 

A küzdelmet feladtam, ezért évek óta a "mi van itthon amiből kiindulhatnék???" elvet követem..

Idén, a nyáron öntött beton tál lett az alap. Nem az amiből az asztali kandalló lett, hanem a maradék anyagból készült aszimmetrikus tál.

A tál részbe sót öntöttem, abba beleállítottam a gyertyákat, a Jyskben vásárolt elemes ledfényt körbetekertem (ez az arany drótos fény egyszerűen csoda, mindenkinek csak ajánlani tudom!!), az elemtartó részét eltakartam néhány tuja ággal, végül pedig ötletszerűen elhelyeztem két porcelán madarat és két karácsonyi gömböt... Nem volt túl bonyolult és ami külön öröm, hogy szegény hátrányos helyzetű gyermekeim sem találtak benne kivetnivalót...:)))

fotó Wein Krisztina

Érdemes otthon betonnal szórakozni???

Igen, mindenképp!!
Nem mondom, hogy a technológia különösebben újdonság lenne, hisz minden valamit is magára adó diy blogger kipróbálta már az utóbbi években. Engem is régóta kerülget a gondolat, de valahogy csak most jutottam odáig, hogy belevágjak.
Nem akartam kifejezetten barkácskodóknak árult, kis kiszerelésű betont venni, hisz irányelvem a kütyüzésnél a maximális költségkímélés, így betértem egy barkácsáruházba és megvásároltam az első utamba kerülő zsákos száraz betont.
A neten elképesztő mennyiségű beton tárggyal lehet találkozni...de ha tényleg olyat szeretnénk, ami különleges, akkor az öntőformát kell jól megválasztani.
Én szerettem volna egy kültéri "kandalló tálat".... vagy hogyan is nevezzem???
Egy műanyag ballon felső részét szemeltem ki formának. Lehet, hogy csak én látom, de annyira szép lett, hogy egy 45 centi átmérőjű tál egy 10 centi átmérőjű körön áll meg, és hogy a szélén körbefut egy plusz perem....Szerintem ezek az érdektelennek látszó apróságok különböztetik meg a minőségi diy tárgyakat a barkácssufnituningtól....
Nem mondom hogy ez az egyszerűbb, hisz ha egy olyan tárgyat akartok önteni, amin kiálló részek vannak, akkor nem fogjátok tudni egyszerűen kiborítani a formából. Le kell fejteni róla, ami a mi esetünkben nem volt túl egyszerű, hisz egy flexszel kellet óvatosan megvágni...szóval játszottunk vele egy keveset, de azért megérte....

Hogy hogyan is készül, azt már elolvashattátok az augusztusi Kiskegyed Otthonában, de a neten is rengeteg információt találhattok róla.

Ha már volt 30 kilónyi bekevert betonunk, szórakoztunk még egy kicsit..... :)

 

Fotók:Wein Krisztina/Ringier Axel Springer/Kiskegyed Otthona

Hogyan súlyosbítsuk amúgy is kilátástalannak tűnő helyzetünket....?

Ha olvastátok az előző posztot, akkor tisztában vagytok vele, hogy éppen fürdőszoba nélkül éljük vidám hétköznapjainkat. Nem panaszkodom, hisz minden napra akad valaki aki befogad minket egy jó kis zuhanyzásra....Tegnap még vacsorát is kaptunk a napi bérzuhanyzás mellé....Köszönjük!!!!!:)

Az élet azonban nem áll meg, a romok tetején mindenki éli mindennapjait. Én, egy jövő héten átadandó lakás étkezőszékeit festem, hisz a határidő igencsak a nyakamon van már.... Gondoltam, nem jelenthet problémát nyolc szék lefestése itthon a lakásban, hisz úgyis itt vagyok, hogy okos tanácsokkal lássam el felügyeljem a mesterembereket. 

Azért ha megtehetitek, a bútorfestést érdemes szabad térben megejteni. A nappaliban összezsúfolt bútorok között nyolc száradó széket úgy logisztikázni, hogy járni is tudjunk és még véletlenül se üljön bele senki az éppen száradó mintába.... na ...hát ez egy kicsit macerás....

A székek eredetileg a legkülönbözőbb színekben pompáztak. Volt köztük rózsaszín, kék és nyers fa színű.(a nagy felfordulásban elfelejtettem fotózni) Első körben az egész bandát egészen finom, halvány szürkére festettem (színkód Tikkurila H154). Először jött a csiszolás, majd két réteg, színre kevertetett Otex, erre pedig a Tikkurila selyemfényű bútorfestéke, szintén ugyanarra a színre kevertetve. Bár ismertem már ezt a festéket, de eddig valahogy nem használtam. Hiba volt, ezentúl fogom. Nagyon szép felülete lett a székeknek és állítólag hihetetlenül tartós.... Aztán jött a minta (fehér Unitop a Trilaktól) Először kinéztem a netről a mintát, kicsit átgondoltam, majd ceruzával felrajzoltam, végül kifestettem...

.Igen, a székek különbözőek  és még a minták sem egyformák, de az egységes alapszín szépen "összefésüli" őket. Reményeim szerint majd látjátok, hogy hogyan is néznek ki az asztallal együtt a végleges helyükön.

Pillanatnyilag még itt tárolódnak, bútorraktár szerepét betöltő nappalinkban...

Mindeközben a fürdőszoba.....mit is mondhatnék:)????...

..teraszfestés?... nálatok működne?...

"Dobozunk" teraszának burkolatával elég bajban voltam...
Adva van egy teljesen jó méretű, használható, fedett terasz, ronda beton padlóval (nem, sajnos semmi köze ahhoz a gyönyörű csiszolt nyersbeton burkolathoz, amit bármikor szívesen bevállalnék...)
A járólapot nem annyira szeretem, az igazán szép természetes kövek vagy egy kültéri faburkolat költségei nagyságrendileg megközelítik a "ház" értékét (na jó, ez kis túlzás, de úgy érzem, hogy ha az a koncepciónk, hogy egy olyan nyaralónk legyen, ahol az újrahasznosított, "összekukázott" holmikból teremtünk hangulatos, , jól használható ház jellegű valamit, oda valami "gondolkodósabb" megoldás kell....)
Némi vacilálás után a nappalinál jól bevált festés mellett döntöttem. 
Már évekkel ezelőtt festettem betont. A régi házunk teraszára egy szőnyeget (kép a poszt legvégén..) Csak ideiglenesnek szántam, addig amíg le nem burkoljuk. Aztán úgy maradt, egészen addig, amíg el nem költöztünk. Tulajdonképpen a vevőnk egészen oda volt tőle....... 
Most is Héra járható betonfestéket vettem...mi mást mint fehéret:)....
És...valóban nagy lett a változás...egy hónapja használjuk, nem kopik, nem látszik rajta a kosz és még azok az egészen apró kavicsok, amik eddig folyamatosan váltak le róla, azok is a helyükön maradnak (ez valószínűleg abból fakadt, hogy nem volt nagyon jó minőségű a beton)
Berendezve még nem fotóztam, azt majd legközelebb...

..vettem a festéket..

...sikerült kölcsönkérnem egy magasnyomású mosót, ami nem hátrány, mert a betonról minden koszt, leváló darabot le lehet mosni vele...úgyhogy jól jön egy ilyen a háznál...

..lemosás után meg kell várni, amíg tökéletesen megszárad, aztán jöhet a festés...
Egy seprűnyélre ráhúztam a közepes méretű festőhenger nyelét, így állva, mintha felmosna az ember lehet festegetni. Az első csíkot érdemes valami sorvezető mellett meghúzni (mi egy maradék lambéria deszkát használtunk). Az ezt követő csíkokat már lehet szabadkézzel húzkodni, semmi gond, ha egy kicsit girbe-gurba lesz....Ha nincs elég önbizalmatok,  az összes csíknál lehet használni a sorvezetőt...de szerintem bátraké a szerencse, úgyhogy próbáljátok ki anélkül, mert úgy sokkal gyorsabban megy, és így is elég idegőrlő szép türelmesen egymás mellé húzogatni a hétszázvalahányezer(nek tűnő) csíkot ....

 ..itt fogyott el először a türelmem, de aztán erőt vettem magamon...

... aztán csak kész lett:)...

..és a régen egy másik terasz.. ma már nem ilyet festenék, de nézzétek el nekem, hisz nyolc! éve volt....

 és a terasz másik része....nem, a medence nem a mienk, csak a fotózás idejére kaptuk meg...ennyit az újságokban megjelent lakások kulisszatitkairól:)))))

Látványkertészet....:)

Nem, egyáltalán nem értünk a kertészkedéshez, de Ny. olyan lelkesedéssel vetette bele magát a haszonnövények rejtelmeibe, hogy nem lehetett neki ellentmondani...

Egyetlen dolgot tehettem, hogy ha már kertészetet üzemeltetünk....kitaláltam, hogy mitől lesz látványos......számomra a benne lévő a növények csak dekorációk:)).... (az ő menedzselésük nem az én asztalom:)

Nagy River Cottage rajongók vagyunk, amit tudunk a kertekről, kizárólag onnan szedtük össze, így "tudományos előképzettség" birtokában vágtunk neki a konyhakert kialakításának. 

Körbe néztünk a kertben, hogy miből is lehetne emelt ágyást csinálni. A régi teraszból kibontott 30x30-as beton térburkoló lapok tökéletesnek tűntek....

És íme a végeredmény...

A kifutópályán állítólag felfutnak a babok és teljes zöldbe borítják majd a fehér falat....hmmm, hiszem ha látom:))))

 

  

A kezdetek kora tavasszal...

 Nem volt más festékem, csak matt kültéri zománc, így hát azzal festettem le. Azóta sincs semmi baja, pedig folyamatosan locsoljuk a kertészetet:)......