2016. március 31.

Az a régen várt loft lakás....

Talán emlékeztek arra a mini "loftra" aminek munkaközi fotóit már láttátok. (Tudom, ott a végeredménnyel adós vagyok, de nem jutottam el lefotózni...de ami késik, nem múlik!!! Ígérem!!)
Most viszont egy IGAZI loft került az utamba. Olyan szerencsés vagyok, hogy egy ilyen lakás térszervezéséhez kérték a segítségemet!! Kicsit szokatlan, hogy lakberendezőként valójában kizárólag belsőépítész feladattal bíztak meg..
Nem mintha ez a feladat nem lenne jelen szinte minden megbízásnál, de olyan, hogy csak ez a rész amivel foglalkoznom kell, na ilyen még nem volt.
Örülök, mert ezt a részt szeretem legjobban a munkámban. A terek kapcsolódása, új funkciók kialakítása, átszervezése...stb. Ez az alap, ez határozza meg az egészet.
Persze egyáltalán nem kizárt, hogy azért bele fogok okoskodni a továbbiakba is...de azt majd meglátjuk..
A kiinduló állapotok:
(jó tudom, azt füllentettem, hogy igazi loft...belátom, ha szigorúan vesszük, akkor ez nem egy régi ipari épület, hisz eleve lakásnak épült, - de legyünk kicsit megengedőek - a stílusjegyek alapján azért mégiscsak nevezhetjük loftnak...ugye????... és hát a funkciók igencsak kialakításra várnak...)

 
  
  

 Egyeztetjük a vázlatokat....Annyira helyes az a kivitelező, aki "kiállítást" rendez a látványvázlatokból és nem csak a száraz alaprajzokat vizslatja...


..és ez a kép egyszerűen nem megy ki a fejemből.....:)

2016. március 16.

Klasszikus(nak tűnő) iroda - befejező rész...

Igencsak régóta tartozom Nektek ezzel a befejező poszttal az irodáról, amit Batu-Weinber Anitával alakítottunk ki. Egyes részekről már több részletben olvashattatok a blogon ( itt,) de szerintem ezek a képek azok, amik mindenkit meg fognak győzni arról, hogy miért is választotta ez a nagy múltú, patinás cég éppen ezt a lakást arra, hogy kialakítsa új székhelyét.
Az eredeti formájában megmaradt gipszstukkó, a kandalló, a nyílászárók és a hangulat minket is lenyűgözött. Ezek az alapok és a cég néhány saját tulajdonú festménye, bútora, kiegészítője abszolút  klasszikus irányt képvisel. A cégvezetés igénye is inkább ebbe az irányba mutatott, így igencsak büszkék vagyunk arra, hogy sikerült őket meggyőzni arról, hogy próbáljuk meg keverni a múltat és a jelent. Belsőépítészeti feladataink is voltak, hisz úgy kellett új funkciójú helyiségeket létrehoznunk, hogy a végeredmény ne legyen amolyan tipikus "leválasztott lakás" hangulatú.
A konyha/télikert rész mai stílust képvisel, a fürdőszobában már inkább megjelennek a klasszikus elemek, de a tárgyaló, a főnöki szoba és annak fogadó része, valamint az előszoba, ezek azok a részek, ahol leginkább megjelenik a múlt. Ennek ellenére - vagy inkább emellett -  azért mindenhova igyekeztünk becsempészni valamit, amitől ezek a terek új életre kelnek....


A tárgyaló asztal elég nagy kihívás volt. Két, majd 3 méter hosszú asztalra volt szükség, ami szükség esetén külön-külön is használható, de az esetek többségében egy asztalként funkcionál.
Olyan egyszerű, letisztult formájú bútort szerettünk volna, amiben valamilyen módon megjelenik az a fajta mívesség, ami a lakás egészét jellemzi. Végül az asztallap megmunkálása volt az ami megoldotta a problémát. A dió furnér lapokat úgy forgattuk, hogy erezetük ismétlődő mintává álljon össze, így a két asztal csatlakozása szinte "láthatatlan".
Mi megterveztük, de ahhoz, hogy ez meg is valósulhasson szükségünk volt Szmola Norbertra, aki a századelő asztalosmestereit idéző minőségben le is gyártotta...

 
 
 
Fotók Wein Krisztina