Klasszikus(nak tűnő) iroda - befejező rész...

Igencsak régóta tartozom Nektek ezzel a befejező poszttal az irodáról, amit Batu-Weinber Anitával alakítottunk ki. Egyes részekről már több részletben olvashattatok a blogon ( itt,) de szerintem ezek a képek azok, amik mindenkit meg fognak győzni arról, hogy miért is választotta ez a nagy múltú, patinás cég éppen ezt a lakást arra, hogy kialakítsa új székhelyét.

Az eredeti formájában megmaradt gipszstukkó, a kandalló, a nyílászárók és a hangulat minket is lenyűgözött. Ezek az alapok és a cég néhány saját tulajdonú festménye, bútora, kiegészítője abszolút  klasszikus irányt képvisel. A cégvezetés igénye is inkább ebbe az irányba mutatott, így igencsak büszkék vagyunk arra, hogy sikerült őket meggyőzni arról, hogy próbáljuk meg keverni a múltat és a jelent. Belsőépítészeti feladataink is voltak, hisz úgy kellett új funkciójú helyiségeket létrehoznunk, hogy a végeredmény ne legyen amolyan tipikus "leválasztott lakás" hangulatú.

A konyha/télikert rész mai stílust képvisel, a fürdőszobában már inkább megjelennek a klasszikus elemek, de a tárgyaló, a főnöki szoba és annak fogadó része, valamint az előszoba, ezek azok a részek, ahol leginkább megjelenik a múlt. Ennek ellenére - vagy inkább emellett -  azért mindenhova igyekeztünk becsempészni valamit, amitől ezek a terek új életre kelnek....

A tárgyaló asztal elég nagy kihívás volt. Két, majd 3 méter hosszú asztalra volt szükség, ami szükség esetén külön-külön is használható, de az esetek többségében egy asztalként funkcionál.

Olyan egyszerű, letisztult formájú bútort szerettünk volna, amiben valamilyen módon megjelenik az a fajta mívesség, ami a lakás egészét jellemzi. Végül az asztallap megmunkálása volt az ami megoldotta a problémát. A dió furnér lapokat úgy forgattuk, hogy erezetük ismétlődő mintává álljon össze, így a két asztal csatlakozása szinte "láthatatlan".

Mi megterveztük, de ahhoz, hogy ez meg is valósulhasson szükségünk volt Szmola Norbertra, aki a századelő asztalosmestereit idéző minőségben le is gyártotta...

 

 

 

Fotók Wein Krisztina