Szerencsés vagyok, hisz kezem közé kaparinthattam egy igazán szép formájú széket. Az IDdesign által forgalmazott Asta szék már önmagában is baromi jó. Most öt alkotó kapott felkérést, hogy gondolja kicsit tovább...
Jövő héten, a MaxCityben megrendezendő design kiállítás és vásár keretében árverezésre kerülnek a művek. A bevételt jótékonysági célra fordítják és még ki kell gondolnom, hogy kinek is szeretném felajánlani a befolyt összeget.
Tehát adott volt egy szék. Egy szép sárga szék... Első gondolatom az volt, hogy önmagában is annyira jó formájú, hogy nem akarok eszetlenül nekiesni. A csak festegetést elvetettem, hisz feltett célom volt, hogy a funkcióját is megváltoztassam, de valahogy úgy, hogy egy mozdulattal megint szék lehessen belőle.
...és azt hiszem sikerült...
Akik rendszeres olvasóim, azoknak valószínűleg ezekből a részletfotókból is egyértelmű lesz, hogy mi készült. Az alapötletet már láthattátok hónapokkal ezelőtt a blogon, de most továbbfejlesztettem és bizton állíthatom, hogy sokkal jobb lett.
Mondjuk a szerencse is mellém szegődött...Először nem voltam túl lelkes, hogy sárga széket kaptam, de aztán bevillant, hogy valahol a pince mélyén hányódik egy évekkel ezelőtt túrt sárga táska, aminek az egyik fülét már felhasználtam egy csinálmányhoz. Sikerült előkotornom és - jól emlékeztem - teljesen olyan színe van, mint a széknek, mintha a szék színét ehhez igazították volna!!!
(Ezúton üzenem azon családtagjaimnak, akikkel szemben - minden lomtalanításnál - testemmel kell védenem a látszólag szemétnek tűnő tárgyakat, hogy EZ az oka a közelharcnak!!!!!!:)
Összeszedtem egy kopott dobozfiókot és két, "L" alakban összeragasztott lécdarabot, aztán belevágtam(tunk, mert Ny. is lelkes volt és a folyamatos tanácsadás és az ebből fakadó "válásközeli" helyzet :)) mellett tevőlegesen is részt vett a dologban. Köszönöm!!!)
Azt hiszem sikerült olyan valamit csinálni, ami ha akarom szék, de ha "felkantározom" akkor ..... Csak négy patent és egy mozdulat az egész átváltozás.... Hogy pontosan mi is az, azt majd holnap olvashatjátok...
Az alapanyagok:
fotó Wein Krisztina
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése