2014. június 12.

Egyik legélvezetesebb munkám a Lakáskultúrában

Megjelent a júniusi Lakáskultúra, benne - szerintem - az egyik legjobb közös munkánk Anitával (Weinber Anita) Ugyan részleteket már olvashattatok róla a blogon (itt, itt), de Darabos Gyuri képei azért sokkal inkább visszaadják a lakás hangulatát, mint az én "kattingatásaim". 
Úgyhogy érdemes elolvasni a lapot, mert igazán szép anyag lett belőle....
 Fotó AxelSpringer/Lakáskultúra/Darabos György

2014. június 6.

Mobil fűszerkert

A fűszernövények helye a kertben minden alkalommal heves vitákat vált ki a családban. Mindenkinek megvan a véleménye és a saját érvrendszere, hogy miért kell pont oda ültetni ahova ....... Végül a használat során természetesen kiderül, hogy a lehető legbénább helyet sikerült kiválasztani. Vagy nem éri elég nap vagy túl sok éri, vagy messze van a konyhától vagy túl közel, így ha slaggal (így írják???) locsolom biztos, hogy a sikerül a konyhába is juttatnom a vízből....na ezt elégeltem meg és - úgy érzem - egy huszárvágással megoldottam a problémakört....
MOBIL FŰSZERKERT!!!!!
Egy kis asztal és a régi fáskosár kellett csak hozzá. A most megjelent Kiskegyed Otthonában a leírást is olvashatjátok...

A kezdetek...

Fotó Axel Springer/KKO/Wein Krisztina

2014. május 8.

Variációk 34 négyzetméterre....

Igencsak sok kritikát kapok, hogy a blogon kevés a lakberendezős/belsőépítész munkámról szóló bejegyzés...Igen valóban így van, de most formát bontok, mert egy 34 négyzetméteres lakás praktikus átalakítása talán sokakat érdekel. 
Nagyon szeretem ezeket a kis lakásos feladatokat, mivel itt igazán szükség van gondolatokra ahhoz, hogy tényleg mindennek meg legyen a helye és jól használható legyen a végeredmény.
Szerintem minden lakás átalakításnál az első és legfontosabb, hogy a térszervezést gondolja végig az ember. A színek, berendezés, hangulat csak erre épülhet. Mostanában kicsit túl sokszor találkozom inkább látványos, mint használható  megoldásokkal.. (na jó egyezzünk meg....a látványt sem érdemes elhanyagolni, hisz különben hogyan is készülhetnének azok a lélegzetelállító lakásfotók:DDD)
Abból a szempontból szerencsés voltam, hogy nem egy egész család életterét kellett kialakítanom ezen a 34 négyzetméteren - na nem mintha az problémát jelentett volna ;) - hanem "csak" egy max. két ember igényeire kellett szabni a lakást.
Nem árulom el végül melyik lett a befutó, kíváncsi vagyok ki melyiket gondolja jobbnak..... 

Eredeti alaprajz:

Vázlat 1.,
Szerencsére sikerült olyan kanapé/ágyat találni, ami  kényelmes, egyszemélyes ágyként funkcionálhat,  kinyitva tökéletes két embernek és még ücsörögni is lehet rajta. Arról nem is beszélnék hogy még tároló fiókjai is vannak....Ja és abszolút vállalhatóan néz ki....azért még lehet, hogy tuningolunk a színén valamit, de ez még a jövő zenéje...:)


 Vázlat 2.,

Pillanatnyilag fotókat még nem tudok prezentálni, de ami késik nem múlik...egy előtte-utána poszt mindenképp lesz majd...

2014. április 18.

Deszákán tálalt hímes tojás....

Ne, a cím senkit ne tévesszen meg, nincs benne semmi főzőcske, maradjon ez a terület a gasztrobloggereké, szerintem mindenki jobban jár...
Nálam a tál a lényeg, hogy legyen miben asztalra tenni a fehér lakkfilccel mintázott natúr tojásokat. Nincs másra szükség, mint egy kb 25x45 cm-es ütött-kopott fa deszkára és két maradék fogantyúra... 
....és - magunk között szólva - ami szerintem még jobban néz ki, hogy a húsvéti ünnepek elmúltával a lyukakba újságpapírból tekert tölcséreket állítunk és ebben tesszük az asztalra a különböző rágcsákat.....
Hogy hogyan is készült, elolvashatjátok a nemrég megjelent Lakáskultúrában.

Fotó Axel Springer/Lakáskultúra/Wein Krisztina

2014. április 15.

Húsvéti dekor...se nem tojás, se nem nyúl...

Tojásos és nyulas húsvéti dekorációból rengetegfélét láthattok ezért is gondoltam, hogy a most megjelent Kiskegyed Otthonában idén kicsit másfajta dekort csinálok. Igazából nincs is másra szükség, mint egy csomó színes pompomra.

Gallyakra tűzve virágcsokor lesz belőle...
 Ha ágakra lógatjuk, helyettesítheti a tojásfát...
A kertben sem rossz...
És a terítésnél is jól jöhet...
Még tojást is dekorálhattok vele, ha mégsem vagytok a tojásmentes húsvét hívei...
(a tál is saját gyártmány itt megnézhetitek, hogy hogyan készült)

Fotók Axel Springer / KKO / Wein Krisztina

2014. április 10.

Könyvek, amikor nem csak dísznek vannak....


Az utóbbi időben, munkáim során több helyen is felmerült a könyvek elhelyezése. Nem az a dekoros jellegű könyvelhelyezés, mint a lebegő könyveim (nem mintha azzal bármi bajom lenne...sőt! nagyon is látványosnak találom:) hanem igazi, több tíz méternyi könyv tárolására alkalmas megoldás.
Pont kapóra jön, hogy nálunk is éppen most készült el a nappali könyvespolca. Mivel többen kérdeztétek, hogy mi is az a polc ügy a csillár mögött, gondoltam megmutatom. (Az üres rész nem marad majd így, ha eljutok odáig, bepakolom az albumokat!!!) Persze nem elég ez a polcmennyiség, úgyhogy jó esély van rá, hogy a közeljövőben még mutogatok további könyvespolcokat, de az már saját csinálmány lesz.
Ez azon ritka bútordarabjaink közé tartozik, amit mesterember csinált. Természetesen amikor elkészült, rájöttem, teljes őrültség volt azt kérni, hogy fehér legyen, így vettem egy nagy levegőt és egy nap megfeszített munka árán az egészet átfestettem grafitszürkére...szerintem megérte a szenvedés!
(a környezet némileg bútorraktár jellegű, éppen átalakulóban van a nappali berendezése, úgyhogy nézzétek el nekem... gyönyörű új szerzeményem, az apródon fellelt bőr hintafotel is igencsak méltatlan helyen van így beszuszakolva a polc elé, de idővel megtalálja majd méltó helyét...)

és itt látszik, hogy miért nem lehetett az ajtó másik oldalán is lefuttatni padlóig a polcot...A közlekedőt - ahonnan az ikrek szobáit lehet megközelíteni - nem lett volna túlságosan szerencsés leszűkíteni, így sem túl széles...


...ilyen volt, amikor elkészült és nagyon nem voltam kibékülve vele, hogy fehér lett....így hát nekiestem az oldalán próbálgatni, hogy milyen lenne középszürkén...végül szerintem jobb választás volt a grafitszürke... bár nem csak az én érdemem. Hogy kulisszatitkokat is eláruljak, van amikor én is elbizonytalanodom:....hmmm:).... ilyenkor telefonos konzultációt tartok Anitával.....én a fekete és a középszürke között vaciláltam, a grafitot ő javasolta...és valljuk be, igaza volt!

Nézelődtem a neten milyen megoldások jöhetnek még szóba és találtam néhány inspiráló megoldást...
(bár van ahol a megvalósítás nem tetszik annyira, de az ötlet igazán inspiráló...)
forrás
forrés

forrés

forrás
forrás
forrás


Jó, jó, talán keveseknek adatik meg ez a belmagasság...de hát ki tudja....akár....

források
forrás
forrás

forrás
forrás
forrás

 

2014. április 6.

"Csillár" a gipszstukkó alatt...

Elkészült az előző posztban beharangozott lámpám. Amikor megszáradtak a ragasztások már csak foglalat, vezeték és mennyezeti rózsa kellett hozzá. Szerencsére Tilkáéknál elég nagy a választék... 



Többen feltettétek a kérdést, hogy mi az a furcsa csicsás képződmény a mennyezeten....Na igen ez egy óriási gipszstukkó...és nem, nem mi tetettük fel. 
Amikor százvalahány lakás megnézése után eljutottunk végül ide (ahol első pillanatban egyértelmű volt, hogy ő a mienk!!) az egész család tátott szájjal nézte és egyáltalán nem értette, hogy ez meg hogyan is kerülhetett ide...
A ház 1926-ban épült. A lakásokat akkoriban tiszteknek alakították ki, akik a családjukkal költöztek ide. Egy-egy emeleten két-két lakás volt és bár elég nagy méretűek, de nem mondanám őket nagypolgárinak. A belmagasság is csak 320 cm, a lépcsőház sem túl extra, cseléd lépcső sincs, úgyhogy abszolút középosztálybeli embereknek készült. De!!...nyilván már akkor voltak olyanok, akik úgy érezték ez kevés, így belecsempészték a nappaliba a barokk kastélyok hangulatát...hmmm.... Igen, stílus idegen és magunk között szólva igencsak súrolja a giccs határát, de mivel közel száz éve készült nem volt szívünk leveretni....Az elmúlt években kifejezetten megszerettük, úgyhogy, bár a lámpák alatta időről időre változnak, a "kasélyhangulat" :) marad...