Ha macerásnak tűnik a tökfaragás....

Halloween idején két pártra szakadunk, a tökfaragók és az antitökfaragók táborára. Ha valaki az "antik" közé tartozik, akkor sem kell lemondani a hangulatról. A nemrég megjelent Kiskegyed Otthonában megjelent néhány tök helyettesítő ötletem.
Szerintem ez a baracklekváros ügy, még a legkevésbé barkácsolós lelkületűeknek is könnyedén menni fog...:)

Ha inkább fényeket szeretnétek, akkor a papír lámpaernyő + pezsgőspohár mécsessel sem túl bonyolult....

Fotók Axel Springer/KKO/Wein Krisztina

Egy kis ismétlés: a zacskós fény

A nemrég megjelent Lakáskultúrát érdemes olvasgatnotok, mert benne van az a papírzacskó lámpám, aminek régebben már szenteltem egy posztot...Megcsinálni hihetetlenül egyszerű, látványnak pedig nagyon különleges, úgy hogy érdemes belevágni az elkészítésébe!!!!!

Fotó Axel Springer/Lakáskultúra/Wein Krisztina

Amikor a málló vakolat inkább dekor....

A lakás, ami az előző posztban szerepelt, rejteget még némi izgalmat...Egyik kedvencem a  világtérkép, amit vakolatból vertünk le.
Néhány éve egy alapítvány oktatótermeit rendeztük be, elképesztően minimál költségvetésből. Ott alkalmaztuk ezt a módszert, az amúgy is kicsit omladozó fal dekorálására. Akkor olyan sikere volt, hogy nem átallottuk itt is alkalmazni.
Az elkészítése nem igazán bonyolult. Egy projektorral ki kell vetíteni a falra, a kontúrokat felrajzolni és utána kalapáccsal, vésővel szép türelmesen lekopácsolni a  vakolatot... Kétségtelen, hogy ez a dekoráció leginkább kicsit ipari jellegű, óriás belmagasságú terekben mutat leginkább, de azért itt sem rossz..:)
Jó, jó....azt én is látom, hogy ha a lakásba ausztrál vagy japán bérlők érkeznek, talán kicsit kirekesztőnek érezhetik, hogy lemaradtak a világtérképről....hmmmm...

Lehet, hogy mégis szeretjük a műkandallót???

Eddig igencsak fenntartásokkal kezeltem a műkandallókat, de azt hiszem ezt újra kell gondolnom....A lakásban, ahova festett székeim kerültek, annyira jól sikerült beépíteni , hogy egyszerűen nem lehet nem szeretni....Na jó, persze a székek is elképesztő módon növelik a vizuális élményt....:))))

 

és ha már a székek.....éjjeliszekrényként is tökéletesek...:)

A lakás kiadásra készült és igazi álom munka volt, álom megrendelővel...Bár be kell, hogy valljam a végeredmény leginkább Weinber Anitát dicséri, de hihetetlenül örülök, hogy itt-ott azért az én kezem (és gondolataim) nyoma is fellelhető....:)

Egy étkészlet megmaradt magányos darabjai...

Gondolom az étkészletek senkinél sem örök életűek....Hát nálunk sem azok... Azt a  megmaradt néhány tányért, ami egy szépreményű Ikea készletből maradt  rakosgattam ide és oda egy ideig,  majd megelégeltem.....Már majdnem kidobtam, amikor rájöttem, hogy ez nálunk nem fordulhat elő.

Tehát fogtam, a belsejét lefestettem (Unitop! és még el is lehet mosni) egy régi övből pedig fület csináltam, amit csavarral rögzítettem. Ezekkel a púder színekkel igazán finom, visszafogott, elegáns kis gyümölcsöstál lett belőle.

A most megjelent Lakáskultúrában részletesen elolvashatjátok, hogyan is készült.

 

...itt már csak ragasztópisztolyt használtam.....

Ha kerámiát vagy üveget fúrtok, mindenképp speciális fúrófejet használjatok. Bármelyik barkácsáruházban kapható.

Majdnem kész fürdőszoba....

Igen, már majdnem kész. A kezdetekről már olvashattatok.....Most még ugyan hiányzik belőle néhány kiegészítő és a zuhanyfüggöny is ideiglenes, de már annyian kérdeztétek, hogy milyen lesz, gondoltam megosztom hol is tartunk most.
A mosdópult saját kreálmány. Vettünk két IKEA fa konyhapultot, méretre szabtuk és selyemfényű csónak lakkal lelakkoztam. Reményeim szerint bírja majd a megpróbáltatásokat, de biztosat majd néhány hónap múlva tudok mondani.
Egyik oldalon konzolok tartják de a másik oldalon a zuhanyfülke falát úgy építtettem, hogy legyen benne megfelelő magasságba két nút, hogy bele tudjuk csúsztatni a fa lapot.....és sikerült, bár voltak fenntartásaim, hogy pontosan eltalálták-e a megfelelő magasságokat......
A padlólap nagyon szép, bár ha nem zsebkendőnyi méretű lenne a fürdőszoba, még jobban mutatna....De nem vagyok telhetetlen.....

Az ablakot nem lehetett áthelyezni, így a tükör megoldása kicsit rendhagyó lett. Az ablak üvegével egyező méretű tükröt vágattam és felragasztottam az üvegre. Így az ablak is nyitható maradt és még nézegethetjük is magunkat benne. A szürke falfestés pedig kiegyensúlyozza - az amúgy kicsit félrebillent - látványt.

A kosarak beszerzése nem volt egyszerű. Eredetileg sima fonott Ikea kosarakra lett méretezve a pult, de természetesen másfél centivel kisebb lett, így azok pont nem férnek be. Szerencsére a Jyskben találtam megfelelő méretű kosarakat, csak éppen a színével nem voltam megelégedve, így egyszerűen átfestettem.

A pult számára kialakított nút kicsit nagyra sikeredett, de végül egy kevés glettel és némi sziloplaszttal megoldódott a probléma....

Terveim szerint felirat kerül majd az ablak fölé....egyelőre csak fotón,  Photoshoppal próbáltam ki....de jónak tűnik

Semmi köze az iskolakezdéshez, de azért néhány ceruzára szükség lesz...

A hagyományos értelembe vett iskolakezdés idén nem érint minket....kicsit furcsa is, hogy nem kell már ilyesmivel foglalkoznunk....

Mindenesetre színes ceruzákból ennek ellenére elég jól állunk.....gondoltam valamit kezdek velük, ha már eredeti funkciójukban nincs rá szükség. 

Ha valakinek nincsenek elfekvő ceruzakészletei, de szeretne ilyen tálat csinálni, akkor érdemes körbenézni a nagyáruházak kínálatában. Pár száz forintért láttam a minap egy 12 db-os készletet...

A ceruzákon kívül szükség van még gipszre , egy üres vajas tégelyre és némi türelemre....:)

 Az elkészítése bonyolultabbnak tűnik, mint valójában...ha a képek nem egyértelműek a most megjelent  Kiskegyed Otthonában pontos leírást olvashattok.....

Miért (nem) szeretjük a pilleszéket?

Azt hiszem a műanyag piileszékek igencsak megosztják az emberiséget...és akkor még finom voltam. Nem találtam a környezetemben senkit aki értette volna, hogy miért őrizgetek a tárolóban három bizarr színű darabot. Nekem nincs bajom velük, sőt, szervesen hozzátartoztak a gyerekkoromhoz, így még akár azt is mondhatom, hogy szeretem őket...jó, jó a színük nem tökéletes, de mire való a festék és az ecset??

Még tart a nyár egy darabig, úgyhogy érdemes volt belevágni az átalakításukba, hogy kerti partyk idején pezsgősvödör szerepét töltsék be. Úgy láttam  sokak véleménye megváltozott erről a méltatlanul lefikázott ikonikus darabról, amikor több ponton szembe jött velük a kertben  jéggel és pezsgővel megpakolva....:) (természetesen érdemes többet csinálni, hogy a kert minden részére kerüljön egy-egy!)

 Nincs más teendő, mint a külső részét egy szivacshengerrel két rétegben áthengerelni (az unalomig ismétetelt Otexxel)....a jég és a pezsgő elhelyezéséhez gondolom nem nagyon kell leírás:)....Mi habzó bort ittunk, mivel az Aldiban elképesztően gyönyörű kék üvegben árulják....és ugye a látvány elengedhetetlen...:)

A pilleszék nem volt mindig ilyen mostohagyerek.
"Az eredeti széket Henri Massonet tervezte 'Tam Tam Stool' néven, így Tamtam szék néven került be a történelembe. Előállítási költsége alacsony volt, és különleges formája, ill. színei miatt hamar siker lett Nyugat-Európában. Igazán híres azt követően lett, hogy a 70-es években Brigitte Bardotról készült egy fotósorozat, mely megörökítette a színésznőt egy ilyen széken ülve."

  Kelet-Európában ennek a széknek a másolata terjedt el....

 .A mai napig gyártják és bizonyos enteriőrökbe tökéletesen beilleszthetőek.

forrás: szelidesign.hu

fotó Axel Springer/KKO/Wein Krisztina

Hogyan súlyosbítsuk amúgy is kilátástalannak tűnő helyzetünket....?

Ha olvastátok az előző posztot, akkor tisztában vagytok vele, hogy éppen fürdőszoba nélkül éljük vidám hétköznapjainkat. Nem panaszkodom, hisz minden napra akad valaki aki befogad minket egy jó kis zuhanyzásra....Tegnap még vacsorát is kaptunk a napi bérzuhanyzás mellé....Köszönjük!!!!!:)

Az élet azonban nem áll meg, a romok tetején mindenki éli mindennapjait. Én, egy jövő héten átadandó lakás étkezőszékeit festem, hisz a határidő igencsak a nyakamon van már.... Gondoltam, nem jelenthet problémát nyolc szék lefestése itthon a lakásban, hisz úgyis itt vagyok, hogy okos tanácsokkal lássam el felügyeljem a mesterembereket. 

Azért ha megtehetitek, a bútorfestést érdemes szabad térben megejteni. A nappaliban összezsúfolt bútorok között nyolc száradó széket úgy logisztikázni, hogy járni is tudjunk és még véletlenül se üljön bele senki az éppen száradó mintába.... na ...hát ez egy kicsit macerás....

A székek eredetileg a legkülönbözőbb színekben pompáztak. Volt köztük rózsaszín, kék és nyers fa színű.(a nagy felfordulásban elfelejtettem fotózni) Első körben az egész bandát egészen finom, halvány szürkére festettem (színkód Tikkurila H154). Először jött a csiszolás, majd két réteg, színre kevertetett Otex, erre pedig a Tikkurila selyemfényű bútorfestéke, szintén ugyanarra a színre kevertetve. Bár ismertem már ezt a festéket, de eddig valahogy nem használtam. Hiba volt, ezentúl fogom. Nagyon szép felülete lett a székeknek és állítólag hihetetlenül tartós.... Aztán jött a minta (fehér Unitop a Trilaktól) Először kinéztem a netről a mintát, kicsit átgondoltam, majd ceruzával felrajzoltam, végül kifestettem...

.Igen, a székek különbözőek  és még a minták sem egyformák, de az egységes alapszín szépen "összefésüli" őket. Reményeim szerint majd látjátok, hogy hogyan is néznek ki az asztallal együtt a végleges helyükön.

Pillanatnyilag még itt tárolódnak, bútorraktár szerepét betöltő nappalinkban...

Mindeközben a fürdőszoba.....mit is mondhatnék:)????...